Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYÉBEN A XVlll-XlX. SZÁZADBAN A feudális jogrendszer egyik jellemzője a közigazgatás, és a bíráskodás öszszefonódása. A kérdéskörben Kállay István megállapítja: „ ...A közterhekkel, a községi számadások felülvizsgálatával, a falusi bíró, és jegyző választásával, alkalmazásával, és általános közigazgatási feladatokkal az úriszék is foglalkozott. "

25 Az úriszékek „vérhatalmát" a pallosjog gyakorlása jelentette. A pallosjogot, vagy mint nevezték a „szabad ispánságot" a földesurak vagy királyi kiváltságlevél, vagy az un. „usus" alapján gyakorolták. 1351-től adományozta a király a pallosjogot, amely jogilag független az úriszéktöl.

26 „A jus gladii bizonyításához elég volt az usus legitimus igazolása. Gyakorlása elsősorban afőrangúak körében általános, köznemesek és közbirtokosok nem gyakorolták: csak olyan ügyeket tárgyaltak, amelyekben nem volt várható halálos ítélet kimondása. "

21 A pallosjog jelzésére a földesúr akasztófát állítatott fel birtoka határán. A Grassalkovich család is élt a palloshatalommal. A bírósági szervezettel kapcsolatos összefoglalásokat tanulmányozva rögtön szembeötlik, hogy az úriszék fénykora a XVI-XVII. század volt, a XVIII-XIX. századi korszakával jóval kevesebben foglalkoztak. Pedig már Varga Endre is kiemelte, hogy a XVIII-XIX. századi perszövegek is páratlan értékű forrásanyagot képeznek.

28 A magyar közigazgatás történetéhez hasonlóan az úriszék történetében II. József uralkodása egy külön fejezetet jelentett. „A birodalom s azon belül a 13 tartomány egyikévé tett Magyarország államapparátusának átszervezése során II. József a magyar jogrendszer elavult, de szívós szövevényének felbontását is a programjába vette. f...J A jogi reform teendői közül a bírósági szervezet átalakítása volt a legkönynyebben megfogható, s az államszervezés keretében egyébként is ez volt a legsürgetőbbfeladat. " A felvilágosult abszolutizmus a jobbágyok ügyeiben is lehetővé tette a királyi kúriáig felmenő fellebbezést, ezt Varga Endre II. József legfontosabb reformjaként értékelte.

30 Az uralkodó 1785. december 12-én kiadott „Novus Ordo Judiciarius" című rendeletével a centralizált, folyamatosan működő, szervezetileg egységes bírósági rendszer kiépítéséhez fogott. A megyei szintű igazgatás átszervezése révén megszűnt az .alispáni és szolgabírói szék, valamint a földesúri pallosjog, vagyis az úriszékek büntető bíráskodása. Az úriszékek tehát a vérhatalmukat vesztették el, de magát a törvényszéket a rendelet nem szüntette meg. A megszüntetett alsószintű bíróságok helyére királyi bíróságokat, „judicium subalternum"-okát állítottak fel, amelyek a jobbágyok, és a földesurak közötti büntető pereket is első fokon bírálták el, az úrbéri ügyek pedig közigazgatási útra tartoztak, vagyis a „judicium subalternum "-ok részben átvették az úriszékek hatáskörét. Az 1787. augusztus 20-án kibocsátott pátensben az uralkodó megvonta a büntető joghatóságot az úriszékektől, amelyek szerinte „nem 25 Kállay István: Úriszék és közigazgatás. In: Levéltári Szemle. 198573. szám 44. o. 26 Bán, 223. o. "Kállay, 1985.446.0. 214 Varga, 1958.9.0. 29 Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában. In: Századok. 1960./5-6. szám. 738.0. -"Varga, 1960. 743. o. 54