Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER Az úriszék szorosan együttműködött a vármegyével, amely a szolgabíró személyében szinte folyamatosan képviseltetette magát. Az úriszék eljárása jellemzően a szolgabíró felszólítására indult, vagyis a megyei hatóság a perkezdéstöl a „hiteles bizonyság" jelentéséig figyelemmel kísérte az eljárást, sőt ellenőrizte, hogy a földesúr megfelelően tartja-e az úriszéket.

16 A „hiteles bizonyság" az úriszék szervezetének állandó részét képezi. Az úriszéken folyó perről szólva az 1729. évi XL1. törvénycikk a földesurak különféle visszaélései, és az igazságszolgáltatás halogatása miatt több dologról is rendelkezett.

17 Kikötötte a törvény, hogy „a törvénylátásra köteles földesúr a törvénytételre kitűzött határidőt, a felperes akarata ellen, egyszernél többször, vagy valamely törvényes akadály esetében (mely azután a perben elégségesen kimutatandó) legfeljebb kétszer, az igazságszolgáltatás megtagadásának büntetése alatt, el ne halaszthassa"'.'

8 A törvénycikk a megyéhez való fellebbezés lehetőségét is megemlítette: „a felperesnek, ki azt véli, hogy ügyének leszállítása elegendő, és törvényes ok nélkül történt, meg legyen engedve az ilyen ítéletet is a megye törvényszékéhez fellebbvinni",

19 A perre fordított költségeket a vesztes fél javaiból behajtandónak írta a törvény, „a tanúk hitelesítése pedig e bíróságnál csak a szolgabíró s esküdt, és az összehívottakjelenlétében (aföldesúrnak távollétében) történjék" ?

Q Az 1764/65. évi XXIX. törvénycikk ismételten szólt a fellebbezés lehetőségéről: „ [...fa vármegyei törvényszékre felebbezés kedvezménye a nemeseknek s bármely nem nemeseknek is, az uri székeken, valamint a hegyi, jelesül pedig a felső vidékek úgynevezett hegyaljai bíróságai előtt folyó pereikben megengedtessék ".' Az úriszék hatásköre kiterjedt a magistratualis, a büntető, a magánvádas és a polgári ügyekre egyaránt.

22 A hatáskör kapcsán érdemes megemlíteni azt az 1790-ben hozott törvényt, amely úgy rendelkezett, hogy az evangélikusok (protestánsok) házassági ügyei saját egyházi székeik elé tartoznak, ugyanakkor ezek vagyonjogi végrehajtásakor már az úriszéknek kellett eljárnia.""' „Az úriszék elé tartozott minden, az úrbéri viszonyokból eredő ügy, minden ellentét a jobbágyok és a földesúr vagy maguk a jobbágyok vagy a jobbágyok és mások között, továbbá a büntető igazságszolgáltatás terén mindazok a vétségek, amelyekért súlyosságuknál fogva 24 bot-, illetőleg nőknél 24 korbácsütés, vagy háromnapi elzárásnál, vagy ugyanannyi kézi robotnál nagyobb büntetés járt. Ennyit, vagy ennél kisebb büntetést a földesúr széken kívül is kiszabhatott. " 16 Bónis György: A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Budapest, 1935. 28. o. 17 Dr. Márkus Dezső (szerk.): Corpus Juris Hungarici. (a továbbiakban CJH) Budapest, 1900. 1657-1740. 703. o. '"CJH, 1900. 1729. évi XLI. te. I<;

CJH, 1900. 1729. évi XLI. te. - A megyéhez való fellebbezést már az 1635. évi XVII. törvénycikk lehetővé tette, perújítással azonban megváltoztatható volt a megyei ítélet. 211 CJH, 1900. 1729. évi XLI. te. 21 Dr. Márkus Dezső (szerk.): Corpus Juris Hungarici. Budapest, 1901. 1740-1835. 119. o. " Kállay, 1985. 60. o. ,ji magistratualis ügyek, ahol a földesúr, mint magistratus állt a saját „alattvalóival ", a jobbágyokkal szemben, a másik két nagy kategóriától, a büntető-és a polgári ügyektől nehezen választhatók el. hiszen köz-, büntető-és magánjogi elemekből tevődnek össze. " (Kállay. 1985. 160. o.) 21 Az 1790. évi XXVI. törvénycikkről van szó, amelyre Kállay István is hivatkozik müvében. (Kállay, 1985.61.0.) 24 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 2000. 186. o. 53