Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYÉBEN A XVUI-XIX. SZÁZADBAN impensio szó legszűkebb értelme. "

7 Az úriszéket tartó földesúr elnevezése ennek megfelelően „impendens", „dominus impendens", „impensor". Az úriszék a bírósági szervezet hierarchiájában alsószintű bíróság, amely elsőfokú, és másodfokú bírósági fórumként is funkcionált. Elsőfokú bíróságként járt el abban az esetben, amikor a földesúr a saját területén elkövetett bűntények részesei felett, saját jobbágyai, és nem nemes szolgái felett, valamint az úriszéke elé önként járult nemesek felett bíráskodott. „ Másodfokú fórum volt azon ügyekben, melyek a falvak, vagy a földesúri mezővárosok bíróságai előtt indultak. A kialakult joggyakorlat szerint a földesúr joghatóságát a jobbágyközségek elöljárói által is gyakorolhatta: a nagyobb értékű polgári perekben, a bűnügyekben és az úrbéri vitákban azonban az úriszék minden esetben első fokon ítélt. "

9 „Az úriszék illetékes volt az uradalom területén lakó összes nem nemesek ellen indított perekben, akkor is, ha azok csak átmenetileg tartózkodtak ott, akár uradalombeli személy, akár bármilyen rendű (nemes, polgár jobbágy) idegen is indította azokat. A papok személyes ügyeiben való eljárást azonban még akkor is megtagadta, és a panaszost a szentszékhez utasította, ha a panasz kártérítési követeléssel volt kapcsolatos. "

I0 Az úriszék ítélkezett a földesúr joghatósága alá tartozó területeken elkövetett bűncselekmények, és az ott elfogott gonosztevők ügyében.

11 Fontos kérdés a nemesek úriszék előtti jelenlétének kérdése. Ezt az 1647. évi „Más úr földjén birtokló nemesek kivétele az úriszék alól" című XXII. törvénycikk szabályozta, amely megtiltotta ugyan a nemesek úriszéki bíráskodás alá vetését, de azt nem gátolta meg, hogy önként alávessék magukat az úriszék joghatóságának.

12 „A nagybirtokos úriszéknek is kialakult több tagozata: a kisebb ügyekben (a 16-17. században 1 forint erejéig) a falusi bíró ítélkezhetett, szélesebb körben a mezőváros bírósága, ezeket követte a polgári, és az úrbéres ügyekben illetékes „kántortörvény", végül a mindezeket felülbíráló, s pallosjoggal bíró, teljes hatáskörű úriszék következett. " J Az úriszék illetékességi területe mindenkor az uradalom volt. A területi elv szigorú érvényesítésével kapcsolatban Degré Alajos kiemelte, hogy amennyiben a tettestársak más uradalombéliek voltak, vagy ha újonnan elköltözött jobbágyról volt szó, mindig ahhoz az uradalomhoz sorolták, amelynek a joghatósága alatt állt.

14 Az úriszék rendszeresen figyelemmel kísérte és a birtokkormányzati szervek mellett ellenőrizte is a számadásokat szükség szerint, és ítélkezett az ezzel kapcsolatos ügyekben.

15 7 Varga. 1958. 1013. o. "Varga. 1958. 1013. o. '' Stipta István: A magyar bírósági rendszer története. Debrecen, 1997. 79. o. "'Stipta, 108-109. o. 11 Kállay. 1985.52.0. l2

Kállay, 1985.55.0. 11 Bán, 223. o. 14 Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Dél-dunántúlon a XV1I1-XIX. században. In: Levéltári Közlemények. 1961. 109. o. 15 Degré, 45.o. (hivatkozik: MOL P 707 fasc. 210. NBNB No I.) 52