Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

HALASZ CSILLA volna meg a pártállam időszakában.

10 Már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1919-es rendelete szerint a megyei szabadoktatási bizottságok feladatai között szerepelt, hogy a városokban és községekben (és tanyákon), gyári és üzemi telepeken kultúrnépházakat, munkásotthonokat létesítsenek, amelyeknek célja a városok és más helységek közművelődési és szabadoktatási tevékenysége számára állandó otthont teremteni. Egy 1925. évi Pest megyei szabályrendelet az iskolán kívüli népmüvelés feladatai közé sorolta a népházakról, munkásotthonokról való gondoskodást. A megyei bizottság vezetői azt is jól látták, hogy „eredményes népművelési munka csakis ott folyhat, ahol az iskolán kívüli népművelés végzésére megfelelő helyiségek állnak rendelkezésre [...] ezért ott, ahol csak lehetséges, bármily áldozatok és nehézségek árán is, építsenek kultúrházakat"; így néhány rangos kultúrház el is készült a húszas években, például a csepeli, a váci, a ceglédi és a tinnyei.

11 A szabad művelődés korszakában (1945-1948) nem szántak olyan nagy szerepet a művelődési otthonoknak; működtek ugyan kultúrházak, amelyek nagytermében a beépített színpadon játszottak, folytak előadások, tanfolyamokat tartottak, sőt bálokat rendeztek, de nem akarták kizárólag egy helyre koncentrálni a települések kulturális életet. A szabadmüvelődés hivatalos szervei úgynevezett szabadművelődési telepeket kívántak kialakítani, amelyekben szakmai és közműveltségi irányú kultúrprogramok és eszközök (szabadiskolák, múzeumok, könyvtárak, keskenyfilmvetítések) egészítették volna ki egymást.

12 Ezen telepek kialakítása azonban csak terv maradt. A Magyar Kommunista Párt hároméves tervjavaslatába is belefoglalták a kultúrrendszer országos kiépítésének gondolatát: „A vidéki kultúrházak központjai lesznek a vidéki kultúréletnek: a kulturális népi szövetkezetekkel karöltve közönséget fognak teremtem a művészet és a tudomány minden ága számára. "

lj A fordulat évében - még a szabadművelődési intézményrendszer fennállása idején - a VKM a szabadművelődési felügyelöknek kérdőívet küldött szét a megyék kultúrházainak felmérése céljából. A kérdőív a kultúrházak állapotának, befogadóképességének, berendezésének, tulajdonosának adatait kívánta begyűjteni.

14 A statisztika elkészítése azonban igencsak késlekedett, a VKM többször próbálkozott az adatgyűjtéssel, így a következő évben is. Végül 1950 februárjában elkészült egy, a "kimutatás népnevelési egységekről" címet viselő felmérés, ebben a községeknek ismét kérdőíveket kellett kitölteniük a helyi művelődéssel kapcsolatban. Ezen adatlapokon rögzítették az egyes 10 Vásárhelyi Miklósné A művelődési otthonok című kutatási tervében a művelődési otthonok előzményének tekinti a XVIII. század végétől kialakuló egyleteket. (Vásárhelyi Miklósné: A művelődési otthonok előzményei. 5-13. o.. In: Munkaközi jelentés a közművelődési kutatásokról. Budapest, 1979.) 11 Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népmüvelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között. 457-499. o„ In.: Egey Tibor (szerk.): Fejezetek Pest megye történetéből. Budapest, 1990. 12 Kövendi Dénes - Szathmáry Lajos: A szabadmüvelődés kézikönyve. Budapest, 1952. II. o. 11 A MKP hároméves tervjavaslata (1947. január 11-12.). (Izsák Lajos (föszerk.): A Magyar Dolgozók Pártja határozatai (1948-1956). Budapest, 1998. 384. o.) 14 Pest Megyei Levéltár (PML) XXIV. 511. Pest megye szabadművelődési felügyelőjének iratai. 2322/1948. 283