Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

KULTÚROTTHONOK PEST MEGYÉBEN 1949-1956 KÖZÖTT helységekben a népnevelési célra felhasználható helyiségeket és ezek befogadóképességét is.

15 Azonban nemcsak az adatgyűjtés haladt vontatottan, hanem a kultúrházhálózat kiépítése is, egészen 3 950 júniusáig. Ekkor az MDP Politikai Bizottsága határozatot hozott a kultúrotthonok hálózatának tervszerű kiépítésére. Ennek hatására 1950. augusztus 20-án már 78 kultúrotthont avattak fel szerte az országban.

16 Kultúrotth ón-alapítások A 136/1951 M.T. számú rendelet kimondta, hogy a „kultúrotthon működését a területileg illetékes járási, a járás alá nem tartozó városban a városi, Budapesten a városi kerületi tanács végrehajtó-bizottsága engedélyezi. A járási és megyei kultúrotthon működését a megyei tanács végrehajtó-bizottsága engedélyezi"'.

l7 A későbbiek során is az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága (vb) adta ki a működési engedélyt. 1954-ben tervezetet adtak ki a falusi kultúrotthonok működési szabályzatához, ebben már különbséget tettek a kultúrotthon, kultúrterem és a kultúrszoba fogalmai között. A kultúrotthon címet elméletileg csak olyan intézmény kaphatta meg, amelynek színpadi nagyterme mellett öltöző és egy-két szakköri, vagy társalgó szobának alkalmas helyisége is volt. Ha csak egy nagyterme volt, akkor az kultúrterem, ahol csak egy-két kisebb szoba volt, az a kultúr-, vagy olvasószoba lett. Kultúrotthont megszüntetni csak a megyei tanács határozata alapján, illetve a népművelési miniszter előzetes hozzájárulása után lehetett. A kultúrotthonok épületeinek nagysága változó volt. Az 1951-ben felavatott Pest megyei kultúrotthonok közül a szobák számait tekintve a váci volt a legnagyobb 15 szobával, viszont a monori intézmény nagyterme mintegy 500 nm-es volt. A legkisebbek egy-két szobával rendelkeztek, legnagyobb termük pedig nem érte el a 100 nm-es nagyságot sem.

19 A kultúrotthon építkezések, átalakítások, illetve felújítások pénz-, anyag-, vagy éppen megfelelő szakemberhiány miatt nehezen haladtak. így például a nagykovácsi kultúrotthon építkezése hónapokra félbe is maradt.

20 A törökbálinti kultúrotthon építkezése is szervezetlenül folyt, akadozott az anyagellátás és az egy hónappal később tartott ellenőrzés folyamán újabb hiányosságokra lettek figyelmesek az ellenőrzők.

21 13 PML XXIV. 511. ikt.sz.n./1950 /A kitöltött kérdőívek közül csak a szobi járás községeinek adatlapjai találhatók meg a Pest Megyei Levéltárban/ 16 Vészi János (sajtó alá rendezte): A kultúrotthonok igazgatóinak országos értekezlete. Budapest 1952. 3. o. 17 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendeletei. 1951, 250. o. IS Csendé Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében (1949-1974). Békéscsaba, 1974. I. számú melléklet, 128-132. o. |lJ PML XXIII. 18. Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztályának iratai, ikt.sz.n. /1951 2,1 PML XXIII. 18.8791-1-27/1952 21 PML XXIII. 18.8791-1-264/1952 284