Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

VARGA LÁSZLÓ: A közigazgatás „racionalizálása” Pest megyében /Az 1946. évi B-listázás lefolyása és revíziója/

VARGA LASZLO Ha valaki bármely címen távol volt, vagy az adott időben éppen nem teljesített szolgálatot, akkor helyettük a vezetőjegyző, a járási főjegyző és a polgármester volt köteles kitölteni a kérdőívet. A kérdőíveket a polgármestereknek és a járási főjegyzőknek április 27-ig, a községi vezetőjegyzőknek pedig április 28-ig kellett kiosztani a beosztottjaik között, akiknek csupán 24 órájuk volt arra, hogy kitöltsék. Büntetőjogi és fegyelmi felelősségük mellett a valóságnak megfelelően voltak kötelesek válaszolni a kérdőíven szereplő kérdésekre, és utána azt a hivatali főnöküknek átadni. ° A hivatali főnököknek úgyszintén 24 óra állt rendelkezésükre, hogy saját véleményükkel ellássák az alkalmazottaik által kitöltött kérdőíveket. Ezután április 30án éjfélig a véleményadásra illetékes nemzeti bizottsághoz jutatták el, akik bizottsági ülést hívtak össze. Ezen ők is véleményezték a kérdőíveket, amiket május 3-ig visszajuttattak a hivatal főnököknek. A véleményezési munkához a megfelelő segéderőt a nemzeti bizottságnak biztosítani kellett. (Előfordult azonban az is, hogy az állásfoglalásra kivételes esetben pont fordított sorrendben került sor, és a hivatali főnökök csak azután véleményeztek, hogy a nemzeti bizottságok visszaküldték a kérdőíveket.)

ji A megyei városok polgármesterei, a járások főjegyzői és a községek vezetőjegyzői a saját magukról készített kérdőíveket megküldték a főispánnak, az alispánnak és a nemzeti bizottságnak, akik véleményezték azokat. A 16 járási főjegyző, továbbá a 12 megyei város polgármestere a beérkezett kérdőívek szerint megtartandó volt. A főispán és az alispán között azonban nem volt minden esetben egyetértés az elbocsátásokat illetően. Véleménykülönbség volt például kettejük között egy polgármester kapcsán, de végül úgy látták jónak, hogy meghagyják a posztján. A nemzeti bizottságban sem volt mindig egyetértés. Egy polgármester és két főjegyző esetén is komoly kisebbségi véleményt

32 csatoltak a javaslathoz.

33 A visszakapott kérdőíveket jegyzékbe foglalták /3 példányban/. Egy ilyen jegyzék az alábbiakat tartalmazta: a folyó szám, a név, az állás, a kérdőív sorszáma és a véleményadásra hivatottak mindegyikének rövid javaslata. A jegyzékeket május 6ig kellett felterjeszteni az alispánnak. Ennek elmaradása fegyelmi eljárást vont maga után. Házi Árpád alispán nagyon komolyan vette a B-listával kapcsolatos feladatokat. Utasításában külön kitért az eljárás biztonságos lefolyására is. Mindegyik hivatott szerv által adott vélemény hivatali titoknak minősült. Ezért azt a hivatottakon kívül bárki mással közölni a hivatalos titok megsértését jelentette, amely törvényes következményeket vont maga után. Egyúttal figyelmeztetett mindenkit arra is, hogy a kérdőívek szigorú számadású nyomtatványok, így azokat elrontani nem volt szabad és az esetleges megmaradó üres vagy mégis elrontott példányokkal el kellett számolni. Az alispán utasításából már világosan látható a politikai irányvonal változása, amely nem tűrt meg semmilyen engedetlenséget az új rendszerrel szemben. Min1

" PML XXI. 4-a. 103/1946 11 PML XXI. 4-a. 103/1946 '

2 Kisebbségi vélemény állt fenn abban az esetben, ha a nemzeti bizottságban nem volt egyetértés a vizsgálat alá vont személy megtartását illetően, amit aztán csatoltak a javaslathoz. "PML XXI. 4-a. 103/1946 229