Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... Az igazolóbizottság jogerős határozatát a döntés megszületését követően közölte az igazolás alá vont személlyel és annak hivatali elöljárójával, illetve hatósági jogosítványának felügyeleti hatóságával, amely köteles volt a határozatnak megfelelő intézkedést megtenni.

138 Az igazolási eljárást a hivatalnokkal szemben mindenképpen le kellett folytatni, mert a fizetését csak abban az esetben kapta meg a tisztviselő, amennyiben a személyi okmányai között az igazolt határozat megvolt.

139 Az igazolóbizottság minden határozatát írásban közölte az eljárás alá vont személyekkel, de a határozatot annak hivatali elöljárója is megkapta. A főispán az igazolás alá vont személyekről kimutatást kapott, ahol feltüntették az igazolás eredményét is. Végül a kimutatást a törvényhatósági levéltárban helyezték el.

140 Az igazolóbizottságok egész tevékenységét folyamatos kritika kísérte, mert a támadások már kezdettől fogva érkeztek a politika legfelsőbb szintjéről. Ezekben a főleg baloldalról érkező vádakban elsősorban az a vélemény fogalmazódott meg, hogy nem elég hatékonyak a bizottságok. Rákosi például már 1945. május 20-i beszédében az igazolások körüli hanyagságról beszélt.

141 A támadások másrészről a közigazgatás felöl jöttek, ahol az elhúzódó eljárások miatt a munkaerő egy része nem vett részt a munkában. A tanfelügyelőség augusztusban intézett rohamot, arra hivatkozva, hogy nem képesek elindítani a tanévet, ha nem tudják, hová kell embereket beosztani, és hol maradnak meg a régi beosztottak.

142 Az MKP a nemzetgyűlési választásokra kiadott programjában erőteljes kritikában részesítette az igazolóbizottságok által visszahagyott tisztviselögárda egy részét is, akiket nem csak jobboldalinak, hanem egyenesen fasisztának is minősített. A koalíció másik két számottevő pártja, az SZDP és a Kisgazdapárt azonban másként gondolkodott a közigazgatási apparátusról. Ők nem kívánták a személycseréket a kommunistákhoz hasonló arányban végrehajtani, óvatosak voltak a tisztviselők politikai minősítésénél is. Azzal indokolták állásfoglalásukat, hogy a területi és a helyi önkormányzati tevékenységet nem kívánják megbénítani. Az igazolások után aztán természetesen megkezdődött a tisztviselőknek a koalíciós pártokba áramlása.

143 A Kisgazdapárt tehát az államszervezetben lezajlott változásokat is befejezettnek tekintette.

144 Az 1945-ben meginduló választási küzdelem idején is kitört a vita az igazolóbizottság kapcsán. Végül elrendelték, hogy a bizottságok szüntessék be munkájukat az év végéig. Az év végén pedig a megszűnt bizottságok le nem zárt ügyeit a permanens bizottságok vették át, amelyek a nyugatról hazatértek igazolását is folytatták.

145 n8 Degré, 38. o. 139 Farkas, 129. o. 14,1 Farkas, 130. o. 141 Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Budapest, 1955. 4. böv. kiad. 60. o. (Közli: Zinner. 1985. 130. o.) 142 Degré, 36. o. 143 Farkas, 132.0. 144 Berényi, 84. o. '^ Zinner, 130. o. 216