Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... az igazgatási szervek létrehozásáról és működtetéséről 26 . Ezzel párhuzamosan felszólította a kormány a nemzeti bizottságokat 27 is, hogy mindenhol alakítsák újjá az önkormányzati testületeket, mégpedig oly módon, hogy abban minden demokratikus párt és szakszervezet képviselve legyen. 28 A kormány végül felszólított minden közigazgatásban dolgozót, hogy az ideiglenes közigazgatási szerveket, a nemzeti bizottságokat, valamint a demokratikus pártokat ismerjék el, munkájukat, pedig tudásukkal segítsék. Ezzel kívánta elejét venni a hagyományos és a rendkívüli hatalmi szervek között kialakuló esetleges konfliktusnak. A kormány első teendői közé tartozott a kormánymegbízottak, főispánok kirendelése a már működő törvényhatóságokba, akiknek feladatkörét a belügyminiszter 1945. január 11-én határozta meg. 29 A rendelkezés abból indult ki, hogy a főispáni tisztség viselői, amikor különleges feladatot kell megoldaniuk, nincsenek eléggé tisztában feladat- és hatáskörükkel. Ezért az 1876. évi VI., az 1886. évi XXI. és az 1929. évi XXX. tc-nek a főispáni tisztség ellátására vonatkozó részeit vázlatosan ismertette. Ezek szerint a törvényhatóságokban ők lettek a kormány képviselői, akik munkájukat önállóan végezték. Gondosan ügyelniük kellett a politikai élet demokratizmusára. A szovjet hadsereg helyi parancsnokaival is szorosan együtt kellett működniük. 30 Az 1030/1945. sz. kormányrendelet nem vonatkozott a székesfővárosra. A megyei törvényhatóságokban a régi taglétszámnak csak a negyedét lehetett betölteni. 31 Az önkormányzati testületnek továbbra is tagjai maradtak azon tisztviselők, akik 1944-ben is tagjai voltak az egyes bizottságoknak. 2 A rendkívüli helyzetben az Ideiglenes Nemzeti Kormány csak fokozatosan tudta végrehajtani az államszervezet helyreállításának és az önkormányzati szervek újjáalakításának óriási feladatát. „A német elnyomók és a magyar bérenceik elleni harcban, a fasiszta és a feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására meg kell teremteni községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált fasisztaellenes hazafiakból a nemzeti biztosságokat... - olvashatjuk ezen új tipusú hatalmi szervek megalakulásának politikai okairól a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában. (1944. december 2. Szeged. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásáról, programjáról és a Szegedi Nemzeti Bizottság létrehozásáról. Közli: Horváth Julianna - Szabó Éva - Szűcs László Zalai Katalin (szerk): Pártközi érdekegyeztetés, politikai konfrontáció. 1944-1948. Budepest, 2004. (a továbbiakban: Pártközi értekezletek.) 6. o.) 2S Farkas, 41. o. 25 Néhány nappal korábban a pártközi értekezleten a főispáni tisztséggel kapcsolatban Erdei Ferenc belügyminiszter a következőket mondta "Megfontolandó, hogy ez az állás, melyet a múlt annyira diszkreditált, betöltendő-e egyáltalán. Minden elfogadható ellenérvvel szemben a nagyfokú decentralizáció, a közlekedési és érintkezési lehetőségek hiánya miatt azonban úgy látja, hogy ennél a nagy átalakító munkánál elkerülhetetlen a főispánságok betöltése. " (Pártközi értekezletek, 14. o.) 10 Farkas, 42. o. •" Az ideiglenes községi és városi képviselőtestületek és ideiglenes törvényhatósági bizottságok tagjainak száma a községekben és megyei városokban, ahol a közlekedési nehézségek nem gátolják e testületek munkáját, annyi legyen, mint a régi képviselőtestületé volt, ellenben a törvényhatósági jogú városokban megközelítőleg annak a fele, míg a megyei törvényhatóságokban, ahol a közlekedési nehézségek lehetetlenné teszik a nagy taglétszámú testületek működését, megközelítőleg a réginek a negyede. (A 14/1945. M.E. számú rendelet a közigazgatás ideiglenes rendezéséről.) 186
