Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR A közigazgatási tisztségek betöltését a kormány a politikai megbízhatóságtól tette függővé. A tisztviselőknek ahhoz, a nemzeti bizottsághoz kellett igazolásért fordulnia, ahol legutolsó állandó lakóhelye volt.

32 A politikai megbízhatóságról szóló igazolásokat azonban nemcsak a régi tisztviselőknek kellett beszerezniük, hanem azoknak is, akik 1945 előtt nem álltak közszolgálatban. Választás alá nem estek viszont azok az önkormányzati tisztviselői állások, amelyeknek viselői hadmüveletek alatt helyükön maradtak. Ebben az esetben a vezető tisztviselőket az önkormányzatoknak joguk volt egyszerű határozattal is visszatartani. A szolgálati helyüket elhagyó, de legkésőbb az önkormányzati testület határozatáig visszatért vezető állású tisztviselők esetében is így jártak el. Azokban az önkormányzatokban, amelyekben a testületek a tisztviselői állásokat még az 1030/1945. sz. kormányrendelet megjelenése előtt betöltötték, ott sem új választásra, sem megerősítésre nem volt szükség.

33 Továbbra is kinevezéssel töltötték be az 1886. évi XXII. te. 68. §-ának 2. és 5. bekezdésében felsorolt pozíciókat. A levéltárnokot, a megyei és törvényhatósági jogú városi kezelőszemélyzetet a főispán, a számvevői hivatal személyzetét pedig a belügyminiszter nevezte ki.

34 Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy a háború után helyreállt közigazgatás nem változott lényegesen a korábbi polgári közigazgatáshoz képest. A közigazgatással foglalkozó szakemberek azonban továbbra is vizsgálták annak módját, hogyan lehetne a közigazgatást korszerűsíteni. Néhány fontos publikáció született is a témában, 1945-ben például több tanulmány jelent meg Nagy-Budapest közigazgatási szervezetéről, amely sürgette a problémák megoldását. Ezek az írások ismertették a legfontosabb problémákat, amelyek élvtizedek óta a magyar közigazgatásban megoldatlanok voltak. Ezek közé tartozott többek között a közigazgatási ügyintézés reformja, a tanyakérdés megoldása, az alsó fokú közigazgatási bíróságok felállítása, az eljárási törvénykönyv kérdése, a tisztviselői pragmatika megalkotása, Nagy-Budapest létrehozása, Pest megye, és vele összefüggésben a községterületek rendezésének kérdése.

35 A kormány többsége azon a véleményen volt, hogy a közigazgatás szervezeti reformja megnehezítené a demokratikus kibontakozást, ezért a népi szervek közbeiktatásával, valamint a személycserékkel kell az ún. demokratizálási folyamatot beindítani, és a régi közigazgatási keretek között működő tisztviselőkkel az új világot felépíteni.

36 ,2 Farkas, 45. o. 11 Magyar Közlöny, 1945. április 19. szám (Közli: Farkas, 46. o.) 34 Farkas, 46. o. M Egyed István: A magyar közigazgatás demokratikus reformja. In: Városi Szemle, 1945./1. szám, Oszoly Kálmán: Nagy Budapest területe és közigazgatási szervezete.. In: Városi Szemle, 1945./1. szám (Közli: Berényi, 90. o.) 36 Farkas, 44. o. 187