Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
BALÁZS GABOR A Polgári Demokrata Párt elképzeléseit Horváth Barna egyetemi tanár fogalmazta meg. Ez a vármegye depolitizálására és a községi önkormányzat szélesebb körűvé tételére helyezte a hangsúlyt. 9 A közalkalmazottak szolgálati hely elhagyása A magyar Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak 1943-ban a hadműveleti kiürítés kérdésében elfogadott álláspontja az volt, hogy „az állami élet normális menete szempontjából nélkülözhetetlen hatóságokra, így a közigazgatási szervek működésére akkor is szükség van, ha a település ellenséges megszállás alá került". A közigazgatás tisztviselői ugyanis ebben a helyzetben is kötelesek a feladatukat ellátni mindaddig, amíg arra lehetőség van. Ez a kormányzati állásfoglalás feltételezte, hogy a hadmüveletek idején a polgári élet anarchiáját azzal lehet elkerülni, hogy a közigazgatás hatósági védelmet nyújt a kérdéses terület lakosainak. 10 Ezzel csengett egybe a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának (ÁHB) határozata, amely a 2. Ukrán Front haditanácsára ruházta a felszabadult magyar területek polgári közigazgatásának megszervezését és ellenőrzését. A szovjet katonai hatóságok nem hoztak létre saját adminisztrációt a polgári élet irányítására. Eredeti állapotukban hagyták meg a magyar közigazgatási szerveket, a gazdasági és politikai rendet. Nem alakíthattak tehát sem tanácsokat, szovjeteket, sem pedig tanácshatalmi szerveket. „Nem célunk megdönteni a magyar rendet és helyette bevezetni a szovjet rendet"- hangsúlyozta az ÁHB határozata." Amíg a harcok folytak, nem volt sem lehetőség, sem szándék a rend megváltoztatására. A megyeszékhelyekre, városokba, nagyközségekbe szovjet katonai parancsnokokat neveztek ki, akik katonai feladataik mellett sok esetben segítették a közigazgatás helyreállítását is. Minden tiltás ellenére azonban a front közeledtére megindult a tisztviselők menekülése. Nem csak a közalkalmazottak menekültek, de sokszor velük menekült a katonaság, a karhatalom is. A menekülés népvándorlásszerü jelenséggé vált, magával ragadott tehát olyanokat is, akik korábban nem gondoltak arra, hogy elhagyják községüket vagy városukat. 1944. szeptember 25-én a közép-tiszai hadműveleti terület kormánybiztosa az ottani törvényhatóságok első tisztviselőihez írott rendeletében tudatta, hogy a közszolgálati alkalmazottak a hadműveleti kiürítés esetén elhagyhatják szolgálati helyüket. Hozzátette azonban, hogy a kiürítés csakis hadműveleti területté nyilvánított 8 Horváth Barna (1896-1973): Jogfilozófus, egyetemi tanárként dolgozott, és az MTA tagja volt. 1929-töl 1940-ig a szegedi egyetem jogbölcseleti tanszékének tanszékvezető tanára volt. 1948-tól az USA-ban élt. Zürichben, Bécsben, Berlinben, Genfben is tanított többek között. (Kenyeres Ágnes (föszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 1967. I. kötet, A-K. 366. o.) 9 Balogh Sándor - Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon 1944-1948. (Közli: Berényi, 1987.88.0.) "'Farkas, 131. o. " Korom Mihály: A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon. Budapest, 1984. 11. o. 183
