Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... helyekről történhet; hadműveleti területnek magyar részről az arcvonaltól 50 kilométeren belül eső sávot számították. Utasította a kormánybiztos a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a hadműveleti területen kívül eső településektől menekülőket tartsák vissza.

12 A kormánybiztos rendelete ellenére a szolgálati hely elhagyása jelentős mértékűvé vált, mindenekelőtt az ország keleti felében. Amikor pedig a Kelet-Dunántúl, elsősorban Fejér, Tolna megye személyi kiürítése került szóba, a hadműveleti kormánybiztos a közigazgatási hatóságok vezetőinek olyan utasítást adott, hogy a legfontosabb hivatalok, azután a nemzetőrség, a légoltalom, a posta, a hadiüzemi személyzet csak a „ harcolva visszavonuló csapatokkal együtt hagyhatja el a kiürítendő helységeket".

13 Bizonyos becslések szerint a közigazgatási apparátus dolgozóinak 70-80%-a távozott a Vörös Hadsereg elől az ország keleti részéből nyugatra.

14 I5 A tiszántúli, a délvidéki és a dél-dunántúli települések tisztviselői tömegesen menekültek el, a Dunántúl nyugati és középső részén lévő települések hivatalnokai többségükben azonban a szolgálati helyükön maradtak. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az országon belül már alig volt hová menekülni, Magyarország elhagyására pedig kevesen vállalkoztak önként. A közigazgatás helyreállítása Pest vármegyében Pest megye területének elfoglalásáért 1944 októberétől decemberéig folytak a harcok. A beérkező szovjet csapatok gyakorta már nem is találkoztak a település vezetőivel. Kalocsán például a katolikus érsek vezetésével indult meg a közigazgatás megszervezése. Mivel a város vezetői elmenekültek, a helyén maradt érsek a szovjetek október 31-i bevonulása után kapcsolatba lépett a katonai vezetőkkel. Előterjesztésére a városparancsnok már november elején megbízta a Bácskából visszatért volt Zsablyai járási főszolgabírót a város vezetésével.

16 Nagykörös november 2-án került szovjet kézre. Másnap az állandó szovjet parancsnok a város ügyeinek vitelével megbízta a volt főjegyzőt, november 12-én a demokratikus pártok létrehozták a városi nagytanácsot, amely a város képviselőtestületének 12 Farkas, 131.0. 11 Szegedről például tömegesen távoztak el tisztviselők, szinte teljes számban a városi vezetőség, azután az államrendőrség és a csendőrség. A szegediek útja a dunaföldvári hídon és a Fejér megyei Erdöszállás községen vezetett keresztül. A szegedi városi tisztikar az elöszállási uradalomban és a kastélyban éjszakázott. (Farkas, 131.0.) 14 Népszabadság 1969. december 14., M. Somlyai Magda: Hogyan indult az élet? (Közli: Korom, 17. o.) 15 A Dunától nyugatra eső területeken több ok miatt kevésbé omlott össze a régi igazgatás, és nem volt olyan népvándorlásszerü menekülés. A Dunántúl délkeleti részén ezt az állapot elsősorban a 3. ukrán trónt egységeinek váratlan és gyors megjelenése idézte elő. Nem volt idő. Nem csak a közigazgatás, de sok helyen a csendőrség sem tudott eltávozni. Egyes dunántúli megyékben még a régi vármegye is a helyén maradt. Ennek oka, hogy alig volt már magyar terület, ahová menekülni lehetett, sokan féltek az ország elhagyásától. Szerepe lehet az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának is. (Korom, 18. o.) 184