Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... hagyományos közigazgatási szervek helyett a demokratikus pártok képviselői, vagy németellenes közéleti személyiségek hozzanak létre nemzeti bizottságokat, és ezek gyakorolják az ideiglenes közhatalmat a településeken. Ezeket a szerveket központi kormánynak kell felügyelnie. Az akcióprogramnak ez a része gyakorlati tanácsokat is tartalmazott: a megyék élére főispánokat, a járások élére pedig járási biztosokat javasolt állítani, akik mellett a nemzeti bizottság tanácsadó szervként működött volna.

3 Ez az akcióprogram jelentős mértékben hatott a párt végső álláspontjának kialakítására. Innen származik az az elképzelés is, hogy a polgári közigazgatási keretek éljenek tovább, valamint az, hogy a már létező területi közigazgatási egységekbe kell kinevezni az új, vezető tisztviselőket. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) programja kevésbé volt radikális, mert lényegében a polgári demokratikus államrendszerekre jellemző képviseleti, közigazgatási, bíráskodási rendszer elvi tételeit tartalmazta. Néhány, ezt meghaladó újítást is találhatunk benne, így például egy olyan törvényt is sürgetett, amely rögzíti a megválasztott tisztviselők visszahívásának jogát.

4 Az SZDP a megyerendszert elavultnak tartotta, és helyette nagyobb egységekre, a kerületrendszerre akarta építeni az új közigazgatást. A fasisztáknak ez a párt nem akart sem aktív, sem passzív választójogot adni. A szociáldemokraták fontos feladatnak ítélték a karhatalmi alakulatok, a honvédség és a rendőrség megtisztítását. A közigazgatásra vonatkoztatható megállapítások vannak a program más fejezeteiben is, így például az egyes gazdasági ágakra vonatkozó részekben, továbbá a községpolitikáról, a társadalombiztosításról, a közoktatásról és á népnevelésröl szóló fejezetekben is.

5 A Nemzeti Parasztpárt

6 a maga politikai programját „kiskátéjában" fogalmazta meg. A közigazgatás személyzeti politikájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép fiai előtt bármilyen vezető pozíciónak elérhetőnek kell lenni. Ennek érdekében a vezető állásoknál a tudást nem lehet kizárólag az iskolai végzettséggel azonosítani. Homályosan utal a program a megyerendszer bizonyos reformjára is.

7 A választások után a legfontosabb politikai erővé élőlépő Független Kisgazda Párt (FKGP) sürgős közigazgatási reformot akart, de egyetlen konkrét javaslatot sem tett ebben a témában. A közigazgatási politika tekintetében a kispolgárság régi politikai nézeteit követte, amely szerint kis létszámú apparátusra van szükség, és a közigazgatásnak az önkormányzatokon kell alapulnia. 1 Korom Mihály: Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet 1944-1945. Budapest, 1981. (Közli: Farkas, 1992. 23. o.) 4

Berényi, 1987.85.0. 5 A Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944-1948. Budapest, 1967. (Közli: Berényi, 1987. 86. o.) 6 A Nemzeti Parasztpártot Erdei Ferenc és Kovács Imre kezdeményezésére a Márciusi Frontban részt vevő, a Szabad Szó körül csoportosuló népi írók és más értelmiségiek alapították 1939-ben. 7 Berényi, 1987. 86. o. 182