Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
BALÁZS GÁBOR A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYÉBEN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Jelen írás a második világháború után felállított igazolóbizottságok munkáját igyekszik bemutatni. A vonatkozó levéltári iratok és a témával foglalkozó szakirodalom tanulmányozásával azonban ezen rendkívüli szervek hatósági működésén túl a magyar társadalom egy jelentős rétegének a háborús években tanúsított magatartásáról is átfogó képet kaphatunk. Az igazolóbizottságok az állami alkalmazottakon kívül többek között iparosok, színészek igazolását is intézték. Ebben az írásban csak a köztisztviselők és közalkalmazottak igazolásával foglakozom. A rendelkezésemre álló adatokon keresztül elsősorban azt vizsgáltam, hogy az egyes vétkeket, illetve bűncselekményeket hogyan bírálták el a bizottságok. Hogyan ítélték meg például szélsőjobboldali pártban, szervezetben viselt tisztséget, illetve tagságot, a zsidókkal szemben tanúsított ellenséges magatartást, vagy más, a demokratikus gondolkodású utókor szemében elítélendő tetteket. A közigazgatás helyreállítása és a köztisztviselői kar helyzete a II. világháború után A pártok közigazgatásra vonatkozó elképzelései A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front valamennyi pártjának voltak elképzelései a közigazgatás reformjával kapcsolatban, és ennek keretében mindegyikük szorgalmazta - a háború alatti eseményekben tanúsított magatartása alapján - a tisztviselői réteg valamiféle felelősségre vonását. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a közigazgatás személyi állományának „megtisztítása" a legelső feladat. Ennek végrehajtását elsősorban az igazolási eljárások szolgálták. 1 A szovjet csapatok jelenléte megnövelte a kommunista párt befolyását Magyarországon. A párt 1944 szeptemberében kiáltványában is foglalkozott a közigazgatás kérdésével. Ebben a megyei rendszer felszámolásával „demokratikus" államot akartak megvalósítani. Ezeket a törekvéseket a moszkvai emigráció is támogatta, amely a megyei, városi törvényhatósági intézmények feloszlatása mellett a vezető tisztségviselők eltávolítását is szorgalmazta." Azon a véleményen voltak, hogy a ' Berényi Sándor: A magyar népi demokratikus állam közigazgatása. Budapest, 1987. Négy évtized. 84. o. 2 Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945-1950. Budapest, 1992. A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság-és hivataltörténet. 10. Sorozatszerkesztő: Buzási .lános. 23.0. 181
