Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
PATAKI MIHÁLYNAK, RÓZSA SÁNDOR... szítani. Ezért még Andrásffyn " keresztül Kossuth is hozzá fordult, hogy gerillacsapatot (Guerillas Scharen) szervezzen. 73 Joggal hihették tehát, hogy nemcsak összeköttetésben volt a betyárjaival, hanem a legtöbb esetben, mint vezető is részt vehetett a rablásokban. Az pedig, hogy ellene nyilvános feljelentés nem történt, azzal magyarázható, hogy akiről csak feltételezte, hogy őt elárulni akarja, azon iszonyatos módon bosszút állt. Móricz Zsigmond szerint azért volt tekintélye és becsülete a tanyavilágban, mert a zsákmányt egyenlően osztotta el, és gondoskodott pórul járt cimborái családjáról. A valóság más: kegyetlen volt, és ezért rettegtek tőle az emberek. Kegyetlenkedésének az is oka lehetett, hogy ő is félt a pusztán élőktől, még a cimboráitól is. A fejére kitűzött 10 000 forint erősebbnek tűnt a zsiványbecsületnél. Ebből az összegből egy jól felszerelt gazdaságot lehetett venni, amivel ki lehetett törni a szegénységből. Megérte tehát a feljelentésen elgondolkodni, és ezt Rózsa is tudta. Ezért intézett több barbár támadást a tanyákon, az árulással gyanúsítottakat ezért verték félholtra, és hasonló ok vezetett keresztkomájával való - később részletezett - összetűzésére is. Erre a perben ismertetett tanúvallomások valóban elegendő bizonyítékkal szolgáltak. Rózsa arra a kérdésre, vajon miből élt, amíg szökésben volt, előadta, hogy amikor a szegedi, halasi, hódmezővásárhelyi és szentesi tanyákon időzött, pásztorokhoz különböző álnév alatt (Szabó János, Szabó Palkó, Imre, Pista, Fekete Pista) beszegődött, 74 továbbá, ingatlanüzletekben is részt vett. Gazdákat is megnevezett, ahol hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott: Áts alias Zsindelyes Jóska, Illyés János, Oláh Péter, Habrán Mihály és Kis János esetében nem sikerült megállapítani a tanya pontos helyét, de Róka Mátyás, Papp Pál és Katona Pál esetében igen. Ez utóbbi helyen fogták el Rózsát, aki ezt követően csak az 1868-as amnesztiakor szabadult ki. 75 Papp Pál, Szeged alsóvárosi tanyagazda, 1858. június 3-án jelent meg a pesti országos törvényszék előtt, hogy vallomást tegyen Pataki perében. Két évvel korábbi dolgokról kérdezték, amikor nála vendégeskedett Rózsa Sándor és két társa. Őt már akkor lefogták, mert menhelyet adott a betyároknak, és 13 hétig letartóztatásban volt. Rózsa egyik társa akkor állítólag Kiss Bácsi volt, ezt kellett volna Pappnak a szembesítéskor igazolni. Ö azonban biztosan nem merte ezt állítani, de megjegyezte, hogy a hasonlóság igen nagy a nála vendégségben volt emberrel. Pataki tagadta, hogy Pappnál valaha is megfordult. Mint látni fogjuk, Rózsa Sándor egészen más taktikát követett a bírósági tárgyaláson, mint Pataki. Utóbbi mindent tagadott, semmit el nem ismert, még a rábizonyított ügyeket se, míg Rózsa okosabban járt el, többé-kevésbé együttműködött a 2 Az irat Kossuth biztosaként (Kossuthsehe Komissär) Andrássyt említi. (In: Rózsa-per). Hz minden bizonnyal elírás, mert Kossuth AndrásfTy Károly hadnagyot bízta meg az emigrációban, hogy lépjen kapcsolatba Rózsával, de a tapasztalatlan hadnagyot a rendőrség rövid idő alatt elfogta. (Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában, Budapest, 1940. 414-416. o.) 3 Nem tudták, hogy Rózsa hazafias buzgalma ekkorra már igencsak megcsappant, és semmi nyoma nem maradt annak, hogy ez ügyben bármit tett volna. 74 Némelyik nevet más betyárok is használták, ezért nehéz pontosan megállapítani, hogy a különböző betyártörténetek elkövetője valójában ki lehetett. ° Rózsát 1867-ben már senki sem tekintette politikailag értékelhető személynek, ezért nem is került be a kiegyezés alkalmából amnesztiában részesítettek közé. Csak a Mária Valéria főhercegnő születésekor kihirdetett amnesztiakor szabadult 1868-ban. 158
