Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
HEJ J AS PAL hátul megtámadják és pusztítsák.'" Tehát pontosan az, amit egy betyárcsapattól elvárhattak. 20 Jól számított tehát Rózsa Sándor, hogy rá és portyázó csapatára szüksége lehet a magyar hadvezetésnek. „Kossuth Hírlapja" már az augusztusi számaiban cikkezett arról, hogy az „elhíresült kalandor rablófőnök" Rózsa, bocsánat elnyerése végett felajánlotta, hogy 200 általa felfegyverzett társával a szerb lázadók ellen indul. A zászlójukat egyházilag megáldották, a lakosság pedig megéljenezte őket. 21 A csapat fogadtatása azonban nem volt egyértelműen pozitív az alföldi nagyvárosban. Egy nemzetőr százados, Gombás József néhány nappal később ugyanabban az újságban tiltakozott a cikk ellen, hamisnak állítva, hogy Szeged városa Rózsa Sándor „ismeretes rablót" küldte volna ki a rác rablók ellen, mintha a város 6000 nemzetőre „néhány gaz rabló segedelmére szorult volna. Úgy vélte, hogy még végszükségben sem fognak egy rablótól ilyen segítséget elfogadni, s még hozzátette, hogy „szeretnők ugyan mi Rózsa Sándort városunkban, de csak függve látnf 22 .A derék százados tévedett. A politika irányítói szorult helyzetükben nemigen nézték, hogy honnan jön a segítség. Rózsára és szilaj legényeire szüksége volt a hadvezetésnek, és 1848. október 3-án megszületett Kossuth amnesztialevele. 2j Többen azzal érveltek, hogy az állandó üldözések miatt Rózsa esetleg az ellenség oldalára áll, és az nagyobb bajjal jár, mint a megbocsátás. Kossuth tehát a király, valamint a honvédelmi bizottmány nevében, mint az ország teljhatalmú népfelkelési biztosa Rózsa Sándort a korábbi bűnös életéért amnesztiában részesítette. Eszerint Rózsa rablásait megbánva alázatosan kérte, hogy miként igaz megbánására istentől is bocsánatra számíthat, a földi igazságszolgáltatástól is ebben reménykedik, s ekkor a „törvényhez és erkölcsiséghez 1 " visszatérne, valamint a pusztai pásztornépből 150 fegyveres lovast - saját költségen - „a véggyőzelemig" a magyar hadvezetésnek felajánlana. Kossuth miután elfogadta a felajánlást, s úgy rendelkezett, hogy az egység a Hunyadi-féle szabadcsapat 24 parancsnokának vezetése alatt ténykedjen. Nem sokkal később Rózsáék már a verseci táborban voltak, ahol felszerelésüket megkapták. Nem minden feltétel nélkül jutott menlevélhez a betyárvezér, mert annak utolsó bekezdése büntetést helyezett kilátásba, „ha [...] nevezett Rózsa Sándor az 20 A szabadcsapatok jelentős része 1849 elejére befejezte tevékenységét, többnyire maguktól szétszéledtek. A megmaradtak feloszlatását pedig a császárhű tisztviselők sürgették. Pest megyében a solti járás községeiből Fülöp György vezetésével szerveztek gerillacsapatot, amelynek megszüntetéséről Babarczy Antal királyi biztos 1849. március 31-én kelt levelével intézkedett. A biztos ebben felszólította a községek elöljáróit, hogy a településükről beállt gerillákat hívják vissza, megvédendő az erőszakoskodásaiktól a lakosságot, mivel a „querilla csapat által folytonosan űzött lopás és rablás következtében' már eddig is sokat szenvedtek az emberek. Pest Megyei Levéltár (PML) IV. 105. „Windischgreatz-féle" megyei elnöki közigazgatási iratok. 1849. ikt.sz.n. 7-33. fólió 21 Kossuth Hírlapja (szerk.: Bajza József) 1848. augusztus 9. 22 Uo. 1848. augusztus 26. 21 Az írás Hódmezővásárhelyen született 1848. október 3-i keltezéssel. (Szövegét közli: Kossuth Lajos összes munkái. Xlll. 78. o.) 24 A Hunyadi-csapat mintegy 2000 főből állt, s egyike volt a számtalan szabadcsapatnak, amelyet a szabadságharc alatt létrehoztak. Szalay László pénzügyminisztériumi titkár volt ezek szervezésének motorja, aki munkája során állandó kapcsolatban volt Kossuthtal, Batthyányval, Mészárossal. 139
