Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

BORBEL Y RITA KA TA UN minden megyei árva egységesen, a Központi Megyei Árvaszék alá tartozik. Megfogalmazódtak azon kérdések és feladatok is (pl.: a lelkészek teendői, a községi elöljárók és szolgabírók feladatai, az árvavagyon kezelése, a gyámfelügyelők feladatai, a számadás menete, a két központi elnök utazása a megyében tapasztalat gyűjtés céljából) melyek a CCV1II. sz. szabályrendelet javaslatában is felterjesztésre kerültek a megyéhez. Ugyanakkor megválasztották a járási közgyámokat. A XV. sz. határozat kimondta, hogy a megalakulási véleményezést majd júniusban tárgyalják, ám addig is minden árvaszéki iratot Kapezy Tamás árvatörvényszéki elnök kap.

46 A július 8-i árvatörvényszéki ülésen az eddig szerzett tapasztalatok alapján megszületett a CCV11I. sz. határozat, mely az április 13-i határozatok bővítésével az Árvatörvényszék szabályrendeletének javaslatát alkotta, amit aztán felküldtek szavazásra a bizottmányi közgyűléshez. A szabályrendelet elkészítésénél a meglévő törvényekre, valamint Werbőczy Hármaskönyvére támaszkodtak. A javaslat 8 cikkből állt. Az I. cikk az árvaszék szerkezetét és hatáskörét foglalta össze. Az első pont kimondta, hogy „a megyei hatóság közigazgatási s törvényszolgáltatási joga az árvák ügyére valamint a zárlatok gondviselésére gondnokságok ellenőrzésére, s a mind ezekből eredő számadások megvizsgálása s bírálatára vonatkozólag az árvatörvényszék által képviseltetik, s ebben összpontosul. " Vagyis az Árvatörvényszék az árvákra és zárgondnokságokra felügyelő, „eljáró" és bíráskodó testület volt, mely gyakorolta a gyámok és gondnokok kinevezési jogkörét is. A testület tagja volt az egyik alispán, 4 törvényszéki ülnök, a szolgabíró és esküdt, a tisztiügyész, a számvevő és a jegyző. Ha az alispán nem tudott megjelenni egy 5. törvényszéki ülnökre is szükség volt, ilyenkor az elnökséget az egyik ülnök látta el. A törvényszéki tagokat egy évre választották, ám kikötés volt, hogy Pesten kellett lakniuk. Az elnök és az ülnökök munkájukért fizetést kaptak. Szavazójoggal az elnök, az ülnökök, a szolgabíró és az esküdt rendelkezett. ítéletet vagy végzést hozni csak 5 szavazati joggal rendelkező tag jelenlétében lehetett. A rendelet meghatározta a tagok feladatait, így az elnök nyitotta meg az üléseket, valamint az elintézendő tárgyakról is könyvet vezetett. A nyilvántartás végett - ezáltal az ellenőrzés is könnyebb volt rovatos könyvet kellett vezetni a megye területén fekvő községek árvaügyéről. A községek a könyvben járások szerint, betűrendben követték egymást. A könyvből megtudható volt az árva neve és kora; a leltár iktatószáma; az árvaságra jutás napja; a gyám neve és lakhelye; a gyám kinevezésének a napja; a javak átadásának a napja; a számadások benyújtása; a számadások következménye; a gyámság megszűnésének az ideje; a javak átadása az árva számára; valamint az egyéb észrevételek. A zárgondnokságokról külön könyvet vezettek. Az iktató hivatal vezetője az iktató, aki egyben a levéltáros is volt. "Neki a beadványokról iktatókönyvet kellett vezetnie, munkáját 2 írnok segítette. A tárgyak előadása a jegyzők feladata volt, ők vezették a jegyzőkönyveket is. A főjegyző mellett aljegyzőt is alkalmazott a megye. Az ülnökök feladata a „törvény és lelkiismeret" szerinti szavazás volt. A tiszti ügyész a jogi érdekeket képviselte. Általában egy rendes és egy tiszteletbeli ügyészt alkalmaztak. A számvevő, mint szakértő, vizsgálta a 4ÍI PML IV. 260-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun (PPSK) vármegye Központi Árvatörvényszékének iratai. Jegyzőkönyvek. 1861. jkv. XII-XV. sz. határozata 99