1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 10. Az októberi események hatása a tanácsi szervekre 1957. április 19.
II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL tüntették fel, hogy íme mi már az első napokban is segítünk a dolgozóknak. Sári és Alsónémedi községekben a volt üzlettulajdonosoknak visszaadták üzlethelyiségeiket, Inárcson az államosított épületből kirakták a kultúrotthont és az óvodát. Gyón községben minden jelentkezőnek kiadták az ipari-jogosítványt. A Gödöllői járás nemzeti bizottságának első intézkedései közé tartozott egy olyan tartalmú felhívás kibocsátása, hogy valamennyi községben alakítsák meg a nemzeti bizottságot és a hatalmat vegyék át a tanácsoktól. A Nagykátai Járási Nemzeti Bizottság első ténykedése az volt, hogy a tanácsot és a vb-t megszűntnek nyilvánította s a vb vezetőit, valamint néhány kivételével az ossz dolgozókat azonnali hatállyal elbocsátotta. A járási és községi nemzeti bizottságok vezetői volt horthysta tisztek, csendőrök és szolgabírók voltak. Pl. a járási nemzeti bizottság elnöke dr. Rigó Tibor volt horthysta járásbíró, elnökhelyettese Urlich Márton volt szolgabíró. Tápiószele községben a bizottság elnöke Pomázi Károly, volt csendőrtörzsőrmester lett. A Szentendrei járásban a tanácsok megszűntetésének deklarálása után első feladatként a nemzetőrséget szervezték meg. A nemzetőrség tagjai volt csendőrök, nyilasok, büntetett előéletűek voltak. Elrendelték a kereszteknek az iskolákba való visszahelyezését, kimondták a kötelező hittanra járást. A Ráckevei járás községeiben, így Aporkán, Szigetcsépen, Halásztelken, Kiskunlacházán a tanácsházán elhelyezett hangos híradók lefoglalása volt az ellenforradalmárok első tevékenysége. A tanácsokat e helyeken is megszűntették, és a következő jelszavakat használták: „Majd mi megmutatjuk, hogy hogyan kell intézkedni", „Elég volt a pirosakból, le velük, elég volt a hazudozásból". A Szobi járás községeiben az ellenforradalmárok nem ismerték el törvényesnek a tanácsválasztást és a jegyzői hivatalokat tervezték visszaállítani. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánult meg, hogy több helyen volt horthysta főjegyzők kerültek az élre. Elkészítették a Szobi járás főjegyzője elnevezésű körbélyegzőt. Vác és Esztergom város akkori vezetőjével úgy beszéltek, mint polgármesterrel. Tekintettel arra, hogy a Szobi járás nemzeti bizottságában, valamint a községi nemzeti bizottságokban is szép számmal voltak többszörösen büntetett előéletű szökött fegyencek, így széles körben terjesztették azt a nézetet, hogy aki az elmúlt 12 év alatt államellenes cselekmény miatt meg lett büntetve, az egy sem követett el hibát, ezek az emberek a nemzet hősei és mártírjai. Nagymaros községben Hetényi főjegyző intézkedésére megkezdték a tsz feloszlatását. Október 26-án Vácott nagygyűlést tartottak, melyen megalakították a „Forradalmi Tanácsot" és életre hívták a polgármesteri hivatalt. Váchartyán községben községi bírót választottak és más két községben visszahívták a régi jegyzőt. A Váci járás „forradalmi bizottságát" a következő összetételű községi „küldöttek" választották meg: 4 tanító, 1 polgármester, 1 ügyvéd, 1 gyógyszerész, 1 horthysta főhadnagy, 1 ludovikás 130 mérnök, 15 régi tisztviselő, 7 taná130 Ludovika Akadémia: az első magyar katonai tisztképző intézmény. Fölállítását az 1808. évi országgyűlés határozta el, lényegében azonban csak 1872 folyamán kezdte meg működését. A honvédség számára képezett tiszteket. 1897-ben katonai akadémiai rangra emelték (XXIII. te). A Ludovikát végzetteket elvileg a honvédséghez sorozták be, de azok, akik önként jelentkeztek és a közös hadseregben támasztott szolgálati követelményeknek is megfeleltek, beoszthatok voltak a közös hadseregbe is. 1944. novemberében volt az utolsó tisztavatás, utána megszűnt az Akadémia. 98
