1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 10. Az októberi események hatása a tanácsi szervekre 1957. április 19.
II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL esi dolgozó, 2 járási tanácstag, 1 agronómus, 2 kisiparos és 8 kulák. A gyűlésen a következő jelszavak uralkodtak: „Kommunistákra nincs szükség", „Mi választunk, nem a párt", „Csak az lehet itt, aki magyar", „Szakembereket és magyarokat a közigazgatásba", „Aki magyar közénk áll, nem vagyunk mi fasiszták", „Rákosinak kötelet, Gerőnek se egyebet", „Feloszlott a tszcs [termelőszövetkezeti csoport], mehetünk a lovaké", „Mars ki ruszki, hurrá!". November 2-án a Váci járás tanácsházán megjelent Piros György horthysta főjegyző, dr. Rézleg Gábor polgármester és 3 pap társaságában utasítást adtak egy Barta Aladár nevű személynek, hogy írja össze a volt horthysta jegyzőket és azokat régi helyeikre állítsa vissza. b./ A megye területén összesen 14 olyan községi tanács vb volt, mely működhetett volna, mivel ellen az ellenforradalmi erők részéről támadás nem indult. A végrehajtó bizottságok részleges működése fokozatosan november 4. után indult meg. Az irányítás és a hatalom tényleges visszavétele számos helyen csak nehéz és szívós küzdelem árán sikerült. Nagyon sok községben, így pl. Tök, Tinnye, Budaörs, Budakeszi, Erd stb. községekben a nemzeti bizottságok vezetői még a bizottságok feloszlatásának kimondása után is ragaszkodtak a vezetéshez, és nem akarták megtűrni a végrehajtó bizottságot. Tök és Páty községben pl. csak december közepén dőlt el, a vezetés kérdése. Jellemzőnek mondható az is, hogy miután a nemzeti bizottságokba bekerült ellenforradalmi elemek november 4. után már tarthatatlannak látták helyzetüket, igyekeztek átváltani és a végrehajtó bizottságba befurakodni. A Szobi Járási Nemzeti Bizottság elnökhelyettese, egy ellenforradalmár horthy[sta] főjegyző pl. megválasztatta magát a járási vb-elnökének, a fegyveres nemzetőrség parancsnoka szintén a vb tagja lett. Szentendre városban a városi munkástanács küldöttei egyszerűen városi tanács vb-nek nyilvánították magukat október 4. [sic!] után, és követelték a megyei vb-től megerősítésüket. A Dabasi járás községeiben pl. november hónapban az volt a jellemző még, hogy a vb tagjai egyenként szállingóztak vissza úgy, hogy az ellenforradalom helyi vezetői „megengedték". Sári, Tatár szentgyörgy, Örkény, Inárcs, Gyál községekben pl, a vb vezetőinek egy része visszaállításukkal egyidejűleg lemondott. Kőröstetétlen és Mikebuda községekben pl. még november 4. után is félelemből lemondott az egész vb. Később a vb tagokkal beszéltek és azok visszavonták lemondásukat. Az egész megyére jellemzőnek mondható az a helyzet, ahogy pl. a gödöllői járásban megkezdték a vb-k működtetésüket. így a Gödöllői Járási Tanács VB december 7-én tartotta első ülését. A községi vb-k közül 5 már novemberben, 6 vb csak decemberben kezdett működni, míg Isaszeg és Zsámbok községek pl. december 31-ig nem tartottak ülést. A november 4- utáni működésüket megkezdő vb-k többségében kb. december közepéig még erősen érezhető volt az ellenforradalmi erők különböző formájú pressziója. Ez a befolyás a következőkben nyilvánult meg: a nemzeti bizottságok maradványai és a vb-k még sok helyen közösen üléseztek. Az adóbehajtás és befizetés kérdésével csak elenyészően kevés helyen foglalkoztak és ezért az adó csak egész csekély mértékben folyt be. November 4- után több helyen, így pl. a Szobi és Szentendrei Járási Tanács VB-nél éppen a vb-t használták fel arra, hogy kommunista vezetőket és a népi demokráciához hű kommunista apparátusbeli dolgozókat eltávolítsanak. Püspökszilágy községben pl: november 23-án hívtak össze vb ülést, ahol a vb elhatározta titkárának leváltását és a tsz földjeinek felosztását. § 99
