1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 10. Az októberi események hatása a tanácsi szervekre 1957. április 19.

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL November 4. után - mivel már keresztül-vihetetlen volt a vb mellőzése - likvidálni kívánta azt olyan formában, hogy erőszakos úton távol tartotta a vb egyes tagjait és ezzel akarta annak működését lehetetlenné tenni. Az Aszódi járás több községben, pl: Ácsa, Vácegres, Túra valamint Galgahévíz községekben idegen személyek jelentek meg a tanácsházakon és a címerek összezúzásával, iratanyagok kidobásával kezdték meg működésüket. Ezekhez az idegen személyekhez később helybeli felelőtlen személyek csatlakoztak, akik megszervezték a helybeli nemzeti bizottságokat, és átmenetileg a hatalmat átvették. Az Ácsai Nemzeti Bizottság elnöke pl: megkezdte a tsz földjének felosztását. Galgamácsa községben az ellenforradalmi Fóti András azt akarta keresztülvinni, hogy a földműves-szövetkezet áruját osszák szét ingyen, mert forradalom van. Az ellenforradalmárok a következő jelszavakat használták: „Le a kommunistákkal", „Ruszkik haza", „Győzött a nemzeti forradalom", „Független Magyarországot akarunk", „Mindent az oroszok visznek el". A Budai járás községeiben a tanácsok elleni támadás során általánosan érvényesült az a jelszó, hogy „tanácsokat kommunisták nélkül". Budajenő községben pl: a vb-elnökét azzal távolították el, hogy sztálinista és két ÁVH-s [Államvédelmi Hatóság] fia van. Budakeszi községben október 25-én az ellenforradalmi erők bejelentették a vb vezetőinek, hogy le vannak váltva, és a hatalmat átveszik. Az ellenforradalmárok a tanácsházán mindjárt megalakították az ún. forradalmi munkástanácsot, melyet másnap reggel a tanácsházán összegyűlt néptömeg nem fogadott el és semmisnek mondta ki a megalakulást. Budaörs községben az október 24-én összegyűlt huligán elemek szintén megalakították a munkástanácsot és kimondták, hogy a munkástanácsnak nem lehet tagja olyan személy, aki kommunista vagy tanácstag volt. A gyűlés alatt Csendes Antal ellenforradalmár kihirdette, hogy a tömeg ne távozzon el, mert a kivégzendők listáját hamarosan ismertetni fogja. Erre nem került sor. A megalakult munkástanács a község egyedüli vezetőjének ismerte el magát és kötelezte a hivatali apparátust arra, hogy minden határozatát hajtsa végre. Külön megbízottat állítottak az apparátus munkájának ellenőrzésére. Érd községben kezdetben úgy tüntette fel magát az ellenforradalmi bizottság, mint amely a vb-vel együtt kíván működni, mint amely a nehéz helyzetben segíti a vb munkáját. Később a vb-t teljesen félrelökték. A községi nemzeti bizottság végre kívánta hajtani a földek visszaadását, az államosított házak, malmok és mozi visszaadását. Páty községben a tanácsházához felvonulók követelték, hogy a tanács dolgozóit állítsák a tömeg elé, és ott vonják őket felelősségre. Pilisvörösváron az ellenforradalom a következő jelszavakat használta: „Ki nincs velünk, az ellenünk", „Magyar népnek kenyeret, Rákosinak kötelet". A Dabasi járás több községben azon a címen, hogy a beadásnak meg kell szűnnie, megsemmisítették a tanács birtokában lévő beadási nyilvántartásokat és azzal együtt a földnyilvántartások, tartalékföld haszonbérletekről szóló okmányokat. A tanácsokat és végrehajtó bizottságokat törvényen kívül helyezték azon a címen, hogy rákosisták és nem a nép választotta őket. /Bugyi, Gyón/ A tanácsok helyében megalakult nemzeti bizottságok azzal igyekeztek olcsó népszerűségre szert tenni, hogy tömegével adták ki a fakitermelési engedélyt az állam tulajdonát képező fákra. /Inárcs, Gyón/Gyón községben pl. több hektoliter állami tulajdont képező pálinkát főztek ki és azt ingyen kiosztották. Mind ezt úgy # 97