1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 9. „A Pest Megyei Tanács VB jelentése az ellenforradalom megyei tevékenységéről és kihatásairól, a vb tett intézkedéseiről. A Tanács előtt álló legfőbb feladatok” 1957. április 12.

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL 9. „A Pest Megyei Tanács VB jelentése az ellenforradalom megyei tevékenységéről és kihatásairól, a vb tett intézkedéseiről. A Tanács előtt álló legfőbb feladatok" 1957. április 12. frészlet] 1./ Hosszú idő után ismét megnyílt a lehetősége annak, hogy a megyei tanács, mint a megye törvényesen megválasztott államhatalmi szerve, folytassa munkáját. Az elmúlt tanácsülés óta tragikus, történelmi események játszódtak le hazánkban, amelyek gátat szabtak nemcsak a békés termelőmunkának, hanem egy időre meggátolták az államhatalom és államigazgatás helyi szerveinek alkotó munkáját is. Mint ismeretes, a 1956. augusztus 24-én megtartott tanácsülés óta, október 23-át követően, ellenforradalom tombolt hazánkban. A már régen szervezkedő és csak a megfelelő alkalomra váró belföldi reakciós, ellenforradalmi erők - kihasználva a nép jogos elégedetlenségét - demokratikus jelszavak mögé bújva, - külföldi segítséggel - fegyveres támadást indítottak népi hatalmunk ellen. Ma már a való tények ismeretében, tisztultabb fejjel - senki előtt sem lehet vitás az, hogy hazánkban október 23-át követően ellenforradalom volt, amelynek célja nem a meglévő hibák kijavítása, a szocialista demokratizmus szélesítése, hanem a fennálló államrendünk megdöntése, a proletár-diktatúra és a kommunista párt megsemmisítése és ezzel a régi, a burzsoá földesúri hatalom visszaállítása volt. Az október 23-ai békés tüntetés szinte órák alatt átalakult fegyveres, ellenforradalommá. Az ellenforradalmi erők szervezetten igyekeztek megkaparintani a fontosabb objektumokat, elfoglalni a középületeket, pozíciókat. Soraik feltöltésére kiszabadították a fegyenceket, és ezeket is fegyverbe állították. így történt ez nemcsak a fővárosban, de megyénk területén is. Például Márianosztrán Füzesi Lajos szobi és Kemény Mihály kóspallagi lakosok első teendőként a rabok kiszabadítását szervezték meg.

118 Füzesi azután „jutalomként" bekerült a szobi járási „forradalmi bizottságba". A munkás-paraszt hatalom ellenségeiből és a közönséges bűnözőkből verbuvált elemek törvényen kívüli helyzetet teremtettek. Megszűnt az élet- és vagyonbiztonság. Az ellenforradalmi csőcselék a szabadság jelszava alatt Kossuth és Petőfi nevével az ajkán nem kímélt senkit, aki a népi hatalom mellett volt és semmit, ami a népi hatalmat, a világ dolgozóinak összefogását jelképezte. Ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, összetörték a vörös csillagokat, letépték a vörös zászlókat. Az se számított nekik, hogy ezzel a lánglelkű költő legszebb gondolatait, legszebb elképzeléseit gyalázták meg. Petőfi a nagy hazafi, több mint száz éve odahelyezte a nemzeti színű magyar zászló mellé, a népek világszabadságát jelképező vörös lobogót. Egyik legszebb költeményében így énekelte meg azokat a jövőben látó gondolatokat, amelyeknek a magvalósításáért igazán, egyedül a kommunisták harcoltak és harcolnak, ezzel végrehajtván a nagy költő örökét: 118 Október 28-;ín Kemény fellépésének hatására 390 politikai foglyot szabadítottak ki a márianosztria börtönből. Böőr, 1997. 68. I. 3> S-l-