1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 9. „A Pest Megyei Tanács VB jelentése az ellenforradalom megyei tevékenységéről és kihatásairól, a vb tett intézkedéseiről. A Tanács előtt álló legfőbb feladatok” 1957. április 12.

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL „Ha majd minden rabszolga-nép, Jármát megunva sikra lép, Pirosló arccal és piros zászlókkal, Es a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!" S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyugatig."" 9 Az ellenforradalom a fegyveres utcai harcokkal egy időben úgynevezett parlamentáris eszközökkel is megindította a támadást a meglévő, törvényes népi hatalom ellen. Erre a Nagy Imre és csoportja áruló politikája is kedvező alkalmat teremtett. A legjobb kommu­nisták félreállítása, a gomba módra szaporodó névleg demokratikus, de lényegében polgári, sőt fasiszta pártok, a kormánynak összetételében és célkitűzésében történ jobbratolódása is kifejezetten megmutatja az októberi események ellenforradalmi voltát. Az ellenforradalom a többpártrendszert, a reakciós burzsoát, a földesúri és a papi pár­tokat a kapitalizmus visszaállítására akarta felhasználni. A politikai hatalom birtokában aztán ismét megkaparintotta volna a földet, gyárat, bányát, bankot. Az események során szinte naponta újjáalakuló kormányban csakhamar többségbe kerültek a burzsoá, a polgári restauráció képviselői: Mindszenty József 120 és B. Szabó 121 már nyíltan is előálltak a polgári restauráció programjával, az 1930-as programmal. A Nagy Imre és társai tevékenysége ugyanakkor nem volt más, mint az ellenforradalom leplezése és támogatása. Nagy Imre - Losonczy 122 csoport revizionista nézeteivel, a „nemzeti kommunizmus eszméjével, igyekezett a párt sorait megbontani, azzal a hamis jelszóval pedig, hogy az ifjú­ság hivatott a „hibák elleni harcban vezető szerepet betölteni", azt akarták elérni, hogy az ifjúság szembekerüljön a párttal. Különösen súlyos bűne volt Nagy Imrének és csoportjának az, hogy az ellenforradalom követelésére felmondta a Varsói Szerződést és kinyilvánította az ország „semlegességét". A Varsói Szerződés felmondása nem az államközi érintkezésben előfordult hibák kijavítását segítette elő, hanem nyílt szakítás volt a szocialista táborral. Ebben a helyzetben a semleges­ség kinyilvánítása az átállást jelentette a tőkés táborba. A Nagy Imre ezzel az árulással a ma­gyarországi ellenforradalmárok elől a restauráció útjában álló utolsó akadályt is elhárította. 119 Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet... 120 Mindszenty József (1892-1975) esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegpírmása. 1948 decemberében letartóztatták; a népbíróság tanácsa koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélte, azonban egészségi állapotára való tekintettel egy idő után a felsőpetényi püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben. 1956. október 31-én a forradalom és szabadságharc oldalára állt katonák Budapestre hozták. November 3-ról 4-ére virradó hajnalon az USA budapesti nagykövetségén menedéket kért és kapott; ezután tizenöt évig itt tartózkodott. 1971 őszén végleg elhagyta Magyarországot, Bécsben telepedett le. 121 B. Szabó István (1893-1976) az 1956. október 30-án újjáalakult Független Kisgazdapárt intézőbizottságának volt a tagja. Az intézőbi­zottság megalakulása után jelentette ki a következőket: „A kisgazdapárt tulajdonképpen az 1930-as programjából indul ki, s célja az egész magyar népnek a felemelése, tekintet nélkül a társadalmi állásokra, mert a kisgazdapárt sohasem volt osztálypárt, a kisgazdapártban mindenki megtalálta és megtalálja a jövőben is azt a helyet, melyet az ország építésében vállalni kíván." Idézi: Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története, Budapest, 2000. 387-388. 1. 122 Loconczy Géza (1917-1957) újságíró, politikus, államminiszter volt. A Rajk-pcrbcn börtönbe került, 1954-ben Nagy Imre első miniszter­elnöksége idején szabadult ki. A Petőfi-kör szervezője, az író-memorandum egyik megfogalmazója volt. 1956. oktciber 23-án tüntető tömeghez csatlakozott. Nagy Imre október 30-án államminiszterré nevezte ki. A szovjet támadáskor, november 4-én, a Jugoszláv Követségen kért menedé­ket feleségével és lányával együtt. Innen hurcolták el családjával együtt Romániába. 1957 áprilisában visszaszállították Budapestre. O lett volna a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja, de még a tárgyalás előtt decemberben a börtönben - tisztázatlan körülmények között - meghalt. $ 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom