1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 7. A Nagykátai járás a forradalmi idején 1957. február 12.

9 III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A J ARÁS I, VÁROSI, ES KÖZSÉGI IRATOKBÓL Innen a járási pártbizottsághoz mentek, ahol ugyancsak romboltak. A következő ezután a terményforgalmi vállalat volt, ahol a csillagot és a dekorációt szaggatták szét. Útjuk innen a kiegészítő-parancsnoksághoz,

175 majd a borforgalmi vállalathoz vezetett. Ezután következett a járási tanácsnál a pusztítás. Itt is a többi szervhez hasonlóan az összes iratokat elégették, ajtókat, ablakokat, s íróasztalokat törtek. Az óvodák részére a járási tanácsnál lévő, mintegy 25 000 Ft értékű felszerelést és játékokat elloptak. Ezután a járási DISZ bizottság, majd az állami biztosító, könyvesbolt, s a járási kultúrház következett. Ezeknél a szerveknél, s üzletnél is égettek és romboltak. A járási kultúrháznál bútorokat, s a művelődéshez elengedhetetlenül fontos egyéb tárgyakat rongálták meg. A DISZ bizottság kulcsát Veikéi Lászlótól követelték, aki azt nem tudta átadni, tekintve, hogy semmi köze sem volt a DISZ-hez, erre őt és feleségét agybafőbe verték. Mindketten az MDP tagjai voltak. A szovjet emlékmű ledöntése kb. este 11-órára történt meg, mintegy 4-600 ember volt ekkor jelen. Itt közben már emlegették a kommunista vezetők neveit. Mondották, hogy felakasztani, kivégezni őket stb. Ekkor egy csoport Dinnyés József volt nagykátai vb-elnök lakása felé indult, azzal, hogy a tömegben hangoztatottakat rajta végrehajtsa. Október 27-én kezdtek kialakulni a járás területén a nemzeti bizottságok, s ezzel egy időben a járás székhelyén is. Nagykáta községben 18 tagból álló nemzeti bizottság alakult, amelyben két dolgozó paraszt volt, többségük intelleküelből állt. A járásnál az ideiglenes nemzeti bizottságba a jelenlevők önmagukat jelölték, ezek a következők voltak: Urlich Márton ipari előadó Dr. Tatár Tibor járási főállatorvos Dr. Varga Endre nőgyógyász-orvos Mándi István járási tanácstitkár Monda János járási okt. oszt. [oktatási osztály] dolg. Regőczei József pedagógus A fenti bizottsági tagoknak az volt a fő feladatuk, hogy járásunk valamennyi községében a tanácsot likvidálja, s helyébe forradalmi bizottságokat hozzanak létre, amelyek tagjaiból október 31-én a járási nemzeti bizottságot, és annak 11 tagú intéző bizottságát létrehozzák. Ténykedésük nyomán a járás területén a hatalmi szervezetek valamennyi községben megalakultak, nemzeti bizottság, forradalmi bizottság és munkástanács néven. E szervek megalakításakor azt hangoztatták, hogy ez csak formai kérdés, amely nem sérti a régi hatalom lényegét. Ténykedésükből azonban megállapítható, hogy ezek a bizottságok más célt tűztek maguk elé. Céljuk az volt, hogy új tartalmú hatalmat hozzanak létre. Példa erre a járásnál alakult járási nemzeti bizottság. Ennek szervezésében élen járt Urlich Márton 175 A kiegészítő parancsnokság olyan katonai közigazgatási szerv, amely rendszerint a polgári közigazgatási egységeknek megfelelő területi beosztásban működött. Nyilvántartotta a hadköteleseket, és intézte a fegyveres erők személyi állományának feltöltését. 176