1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 7. A Nagykátai járás a forradalmi idején 1957. február 12.

III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JARASI, VÁROSI, ES KÖZSÉGI IRATOKBOl * régi közigazgatási tisztviselő, volt jegyző, Ö volt egyike azoknak, aki az első napokban az ideiglenes bizottságot megalakította, s ez a bizottság mozgósította a falvakat is az ideiglenes nemzeti bizottságok megalakítására. Az ő ténykedésük nyomán alakult községi nemzeti bizottságok rendelkezésük nyomán október 31-ére egy-egy küldöttet küldtek a járási nemzeti bizottsághoz, s ekkor választották meg a községiek közreműködésével a járási nemzeti bizottságot. A küldöttek között egyetlen párttag sem volt. Ebből is látható, hogy így akarták megsemmisíteni azokat a tanácsokat, amelyeket a nép demokratikusan és titkosan megválasztott annak idején. A járási nemzeti bizottság megválasztásakor a következőket választották meg all tagú intéző bizottság tagjává: dr. Rigó Tibor 27 szavazattal elnöknek, Urlich Mártont 29 szavazattal elnökh., Czakó András 29 szavazattal tagnak, dr. Lengyel Pál 27 szavazattal tagnak, Deák Gyula 28 szavazattal tagnak, Tassi Vendel 26 szavazattal tagnak, Bella Józsefet 28 szavazattal tagnak, Vittner Antalt 29 szavazattal tagnak, dr. Varga Endre 27 szavazattal tagnak, Regőszei József 27 szavazattal tagnak, dr. Tatár Tibor 28 szavazattal tagnak, A fenti bizottságban majdnem teljes egészében intellektüel személyek kerültek. A megválasztott dr. Rigó Tibor volt ügyvéd, régi járásbírósági ember, aki lényegében most tűnt fel Nagykáta községben, amikor elérkezettnek látta az időt, hogy a régi hatalom visszaállításában tevékeny szerepet játsszon. Tagjai között szerepelt dr. Varga Endre járási főorvos, aki többek között az alakuló ülésen javasolta, hogy gettót állítsanak fel a kommunisták részére. Az alakuló ülés maga a következőképpen zajlott le. A gyűlést dr. Varga Endre nyitotta meg, majd átadta a szót Urlich Mártonnak. Urlich Márton felállt és a sírógörcsöktől nem tudott beszélni. Ekkor dr. Varga Endre vigyázzt vezényelt, hogy egy perces néma gyásszal gondoljunk vissza a szabadságért elesett hősökre. Ezután Urlich Márton megkezdte a beszédét, aki többek között elmondotta, hogy az elmúlt 12 év a megpróbáltatások évtizede volt. Nagyon sokat kellett szenvedni. Nekünk most az a feladatunk, hogy megakadályozzuk azt, hogy ami elmúlt, az még egyszer visszajöjjön. Elmondja, hogy teljesen szakítani kell a régi rendszerrel, s a közigazgatást olyan formában kell átszervezni, amint az 1945 előtt volt. Urlich Márton beszéde után hozzászólások következtek. A hozzászólások általában azzal foglalkoztak, hogy kitől mennyi földet vettek el, és kit milyen állásból távolítottak el az elmúlt években. Azt állították, hogy olyan nem is volt, akinek adott volna valamit a demokrácia.