1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 7. A Nagykátai járás a forradalmi idején 1957. február 12.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKRÓL 7. A Nagykátai járás a forradalom idején 1957. február 12. Nagykátai Járási Forradalmi Bizottság névsora [tintával írva] Az ellenforradalom tevékenysége a Nagykátai járásban Az ellenforradalmi események váratlanul érték a Nagykátai járást. Október 23. után minden összeköttetés megszakadt Budapesttel, teljesen magunkra maradtunk. A budapesti eseményekről sem voltak értesüléseink. Ebben az időben saját helyi intézkedéseken keresztül irányítottuk a járást. Első intézkedésünk volt, hogy a rendet saját erőnkből, amennyire lehet fenntartsuk, valamint az, hogy az iskolákban a tanítás továbbra is zavartalan legyen. Október 23-tól 25-ig sikerült a rendet fenntartani. Ezekben a napokban Budapestről mind nagyobb tömegekben jöttek errefelé diákok, katonák, és huligán elemek, akik lázítottak. Ezek fegyverekkel és röplapokkal jelentek meg. Október 25-én este Kókán kb. 300 főnyi tömeg megrohanta a tanácsházát, s az összes begyűjtési és adóiratokat, birtokíveket kihordták az utcára, szétszaggatták, sárba taposták. 173 Ez mintegy jeladás volt a járás többi községei számára is. Kókára segítségül hívott katonák /Tápiószecsőről/ vezetője elszavalta a Talpra magyart. 174 Október 26-án Nagykáta községben az iskolás gyermekeket szervezetten a pedagógusok vezetésével felvonultatták tüntetni. Hazafias jelszavakkal az 1848-as emlékműre kitűzték a nemzeti színű zászlót. Ezt követően átcsaptak az ellenforradalomba, s kezdetét vette a Szovjetunió elleni jelszavak kiabálása, döntsük le a szovjet emlékművet, le a vörös csillaggal, ki az oroszokkal Magyarországról, - mondották. Ennek az ellenforradalmi ténykedéseknek szervezője: Süli Sándor villanyszerelő volt. A szobor ledöntésére diákokat, s iskolásokat küldtek. Ezt követően a tömeg élére állt Süli Sándor villanyszerelő, Palkó János lakatos, aki többször meg volt már büntetve, Szekeres Géza lumpen-proletár, akik mögött háttérből irányítók voltak a Horthy-rezsim exponált alakjai, csendőrök és kulákok, Dombóvári, Iker, Nagy nevezetű csendőrök, Tajti Gábor, Fejős, H. Kármán kulákok. A fent nevezettek mondták a tömegnek, gyerünk a bíróságra, s ezzel oda el is indultak, ahonnan a foglyokat szabadon bocsátották. Meg kell jegyezni, hogy a börtönben kizárólag csak bűnügyi foglyok voltak. Ezután a községi tanácshoz vonultak, ahol törtek, zúztak, raboltak és gyújtogattak. 173 A járási és a községi beszámolókból egyértelműen kitűnik, hogy ahol tanácsi iratokat égettek, ott szinte kivétel nélkül a begyűjtési és adóiratok, valamint a kataszteri birtokívek kerültek tűzre. 174 A Nemzeti dal szinte mindenhol így szerepel. 5 175
