1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

Előszó helyett

ELŐSZÓ HELYETT Az '56-os magyar forradalom részletesebb elemzése mindössze másfél évtizede kezdődhetett el Magyarországon. 1989-től láthattak napvilágot azok a munkák, amelyek már nem csak a korábbi hivatalos álláspontot, hanem az attól eltérőket is tartalmazták. Korábban is születtek ilyen könyvek külföldön, elsősorban emigráns magyaroktól, s a legnagyobb titokban be is csempészték némelyiket az országba, ezek azonban csak egy szűk szakmai réteghez - főleg történészekhez - jutottak el.

1 Hatásuk - bár nem volt jelentéktelen - mégis korlátozott volt, és nem tudtak megfelelő ellensúlyt képezni a hatalom 1956-ról terjesztett állásfoglalásával. Ez a hatalom a legnagyobb szigorral igyekezett a nagyközönség elöl minden fontos információt elzárni, nehogy a valóság ismerete zavart okozzon az egyszerű emberek körében. Az is igaz azonban, hogy a téma iránt érdeklődők, ha nehezen is, de hozzájuthattak olyan adatokhoz, amelyekből a valóság megismerhető volt. A forradalom után külföldre menekült írók, újságírók, politikusok nyugaton, immár az emigrációban megjelent visszaemlékezései részletesen taglalták a megelőző éveket, a kiváltó okokat is. Ezek agyonolvasott kötetei, stencilezett vagy kézzel másolt példányai a hazai értelmiségiek körében kézről-kézre jártak. Szerzőik között korábban többen a szocialista rendszer lelkes hívei voltak, s csak '56 után váltak a rendszer kritikusaivá. A könyvek közül néhány még ma is jól használható, mert íróik jól ismerték azt a kort és azokat az embereket, akik akkor a politikai életben számítottak, és az eseményekre befolyással bírtak. Elég csak Aczél Tamás és Méray Tibor közös művére, a „Tisztító vihar"-ra gondolni,

2 a két szerző ugyanis lelkes sztálinistaként

3 kivételezett helyzetben volt az ötvenes évek elején. Mindketten Kossuthdíjasok voltak, és élvezték a kiváltságosoknak a szocializmusban kijáró anyagi és erkölcsi megbecsülést.

4 Szerepük azért is említést érdemel, mert ezt a kivételes elbánást áldozták fel önként, amikor már 1954-ben Nagy Imre mellé álltak, az ő reformjait támogatták. Azok a törvénysértések, amelyeket a vezetés akkoriban elkövetett, egyre több ember előtt tették világossá, hogy a Magyarországon hatalomra került rendszer nem az, amelyért korábban harcoltak. Amikor erre rájöttek - saját bevallásuk szerint is elég későn -, nem tehettek mást, mint szakítottak korábbi életükkel. Bűntudatuk volt, hogy sokáig vakok voltak, és hagyták magukat félrevezetni.

5 1 A hatóságok mindent megtettek ezek begyűjtéséért. Sokat már a határon megtaláltak, amit elkobzás, kitiltás, vagy magyar elkövető esetén útlevél bevonás követett. 2 Aczél Tamás - Méray Tibor: Tisztító vihar, Szeged, JATE kiad. 1989. 429 I. Ez a könyv az 1959-es angol nyelvű kiadást (The Revolt of the Mind) követően 1961-ben magyarul is megjelent Londonban. A sikerét jelzi, hogy ezt követően még kétszer kiadták Münchenben magyarul, majd ezr követően 1986-ban Budapesten, immár szamizdatként. 3 A szerzők maguk írták az angol nyelvű kiadás előszavában, hog)' ők nem egyszerűen kommunisták voltak, hanem egyenesen „sztálinisták", akik nemcsak hittek a rendszerben, hanem lelkesen támogatták is azt. Aczél - Méray im. 7. I. 4 Aczél még a legmagasabb díjat (Sztálin-díj) is elnyerte, Méray pedig kétszeres József Attila-díjas volt, és a koreai háborúból küldött tudósításaiért a legmagasabb észak-koreai polgári kitüntetésben részesült. 5 Aczél Tamás nyilatkozott így néhány hónappal a forradalom bukását követően. Magyarok Képes Világhíradója, Bécs, 1957. február In: Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 A magyar október története, Bp. Népszava kiad. lé.n.] 47. 1.