Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 7. Cegléd mezőváros
ban Budán a felszólalás vizsgáló bizottmány előtt vannak ez egyéni felszólamlások feletti határozás végett. Amaz, tudniillik a hiteltelekkönyv, egészen készen van Pesten a telekkönyvi tanácsnál. Az adó alapjául szolgáló telekkönyvet, mint még különben is elkészületlent, érintetlenül hagyván, s áttérve a hiteltelekkönyvre, igen fontosnak látszik azon óhajtás valósulása, hogy éppen azért, mert hiteltelekkönyv, tehát valamint a megtekintés (könnyebbsége) vagy könnyebbítése, úgy a be- és kitáblázások kevesebb költséggeli gyors eszközölhetése és végre oly gyakran szükséges kivonatok mielőbbi és kevesebb költséggeli megszerezhetése tekintetéből mindenik közigazgatási járásban az illető járási községek telekkönyvei a járás szolgabírói székhelyén tartatnának, ott eszközöltetvén egyszersmind a ki- és betáblázások is. Mértékhitelesítő intézet 1855. évben állíttatott Cegléden az egész járásra nézve, mindazonáltal valamint a mértékigazoló biztosnak fizetése, úgyszinte a hitelesítési eszközök költségeit is egyedül Cegléd város viseli, előforduló esetekben azonban, amikor a járás egyéb községeiben eszközöltetnek hitelesítések, azok által a szabályozott hitelesítési díjak megfizettetnek, melyek azután a városi pénztárba folynak be. Ezen intézetnek jelenleg még jövedelme nincs, sőt a mértékigazoló 315 Ft évi fizetése és a közelebbi évben mértékigazoló eszközök beszerzésére fordított 251 Ft 21 kr a hitelesítésből bevett 286 Ft 50 kr-t jóval haladja. A cselédrendszer a helybeli cs. k. szolgabírói hivatal által kezeltetik, fönntartván a városi elöljáróságnak a cseléd s gazda között fölmerülő kisebb panaszos ügyeknek kiegyeztetés általi elintézése. A takarékpénztár létesítéséről már fönnebb lévén szó, itt körülményesebben megemlíteni szükségtelen. XXVII. Községi vágóhidak nincsenek, hanem ilyeneket maguk a húsmérésre jogosítottak tartanak. XXVIII. A községválasztmány már 1857. évi 31. és 1858. évi 79. számú határozatával a piactérnek s még két járottabb utcának, valamint a városház udvarának 36 lámpa általi kivilágítását elhatározta, ennek folytán a szükséges számú s alkalmas készületü lámpákat, melyek 408 Ft 68 kr-ba kerültek, beszerezvén, az utcai világítás múlt év november 17-én megkezdődött, s mostan is használtatik. A világítás photogénnal 52 s haszonbéri vállalkozás útján eszközöltetik. Az e részben 3 évre kötött szerződésnél fogva minden világítási óráért fizet a városi közönség egy-egy lámpától 2 1/2 kr-t osztrák becsben. A világítási órák pedig a községválasztmány által akként szabadtak [!] meg, hogy egy év alatt 43 200 világítási óra jő ki, amelyekért a fönnebbi ár szerint esik 1080 Ft ausztriai becsben. XXIX. Jóllehet újabb időkben a gazdasági termékeknek valamennyinek ára az eddiginél jóval föllebb hágott, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a gazdászatra eső terhek is éppen oly arányban többszörözettekké lettek, bár a gazdásznak termékeiből bevétele szaporodott, de kiadásai oly mértékben szaporodván, sem általában a gazdaságot, sem annak valamely ágazatát az eddiginél jövedelmezőbbnek nem mondhatni. Községi haszonbéri bevétel a folyó évi előleges községi költségszámítás szerint tesz 5944 Ft 32 kr-t. Közlegelőn tett javításképpen fölemlíttetik azon intézkedés, melynél fogva a közlegelőn nagy mennyiségben mutatkozott s már terjedett szerb tövis kiirtása munkába vétetett. A barnaszén kátrányából előállított, világításra használt ásványolaj. 73
