Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 7. Cegléd mezőváros

A községnek következő jövedelemforrásai vannak: A városi közönséget illető félévi bormérési jog, melyből haszonbér útján folyó évben bevétetik 2119 Ft Egy telek szántóföld évi haszonbére 536 Ft 55 [kr] 400 hold rét folyó évi jövedelme 1 656 Ft 10 [kr] Két vízi- és egy szárazmalom haszonbére 589 Ft 65 [kr] Községi kertek haszonbére 400 Ft 45 [kr] Községi boltok haszonbére 642 Ft 60 [kr] Csendőri szállásbér , 697 Ft 21 [kr] A es. k. katonaság által használt községi épületek és bútorok hasz­nálatából 137 Ft 56 [kr] Összesen: 6 779 Ft 12 kr A bevételek azonban nem födözvén a szokott rendes évi kiadásokat, a hiány mindig községi pótadó útján födöztetik felsőbb[i]leg jóvá­hagyott födözetlen kiadási többlet, mely folyó évben községi pót­adóban vetendő ki, tesz 12 929 Ft 53 kr-t. XXX. Mindamellett is, hogy Cegléd községben, az uradalom birtokában lévő 4324 holdat is ide értve, összesen 30 056 hold művelés alatt lévő föld, továbbá 16 100 hold kö­zös legelő van, a marhatenyésztés oly mértékben nem űzetik, mint amilyenben azt ily ter­jedelmes s különben elég jó földön űzni lehetne, hanem a földmívelö, alig némely csekély kivétellel, csupán földjeinek megmívelésére s házi szükségeire megkívántató mennyiség­ben tart és tenyészt szarvasmarhát, ennek azonban ott látszik oka rejleni, hogy a fönnebb említett földbirtok igen sokaknak kezei közt s következésképp legtöbbnyire igen kis rész­letekben birtokoltatik, minél fogva a marhatenyésztést a gabonatermelés háttérbe szorítja. A marhatenyésztés s illetőleg -szaporodásra nézve felettébb káros befolyást gyakorol végre azon körülmény, hogy helyben a 6 rendes mészároson kívül 26 jogosított egyén foglalkozik apró marhavágással, ezek törvény által vannak arra szorítva, hogy csak borjú­kat lehessen vágniok, mi a szaporodást kétségen kívül felettébb csökkenti. Innen van, hogy Ceglédnek szép és terjedelmes hátárán összesen 2555 db szarvasmar­ha van, nevezetesen bika 7, tehén 952, ökör 886, borjú 710. A lótenyésztés ellenben, kivált az újabb időben, némi lendületet nyert, mit igazol az is, hogy egynehány lakosnak elővezetett kancájára s csikajára már több alkalommal nyert jutalmat, különösen pedig a lótenyésztést emelte az, hogy évek óta cs. k. mének által há­gainak az anyakancák. Úgy annak előmozdítása tekintetéből ajánlott a városi közönség 1856-ban a megye székhelyén a ménlovak s a hozzá szükséges katonai személyzet elhe­lyezésére megkívántató istálló és laktanya felépítésére 6200 pengöforintot. XXXI. A szőlőművelés, mely e községben 1881 katasztrális holdon gyakoroltatik, nem egészen (kiegészítő) kielégítő sikerrel űzetik, éspedig azért, mert a legnagyobb részben föld­mívelö lakosság azt csak mint mellékfoglalkozást s nem mint fő jövedelmi forrást tekinti, továbbá, mert az itteni szőlőföldek sivány [!] homok természetüknél fogva, bár a vidékbeli­Közalapítványi uradalom. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom