Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 31. Rékas község

érintetett, megközelíti az ötszázat, melyhez még a nevendékmarha és ökör szintoly számban számíttatván, adja az egész községbeli marhalétszámot. A lótenyésztés szinte ott áll, hol ezelőtt századokkal állott, azon különbséggel, miszerint ezelőtt még a község egyik fő keresetága fuvarozás volt, addig jó lovakat hámba más helyekről is vásároltak, holott ez most ritkán történik. Van azonban a községnek rendesen három darab ménlova, régi magyar fajból, mely után erős és tartós ivadék származik ugyan, de nemesítésről szó sem lehet, annyival inkább, mivel a 2 éves csikóknak a mai jobb gazdák sem engedik el a hámot, a kedvezéstöl pedig csak az első évben tapasztalt valami keveset gyenge és rúgott csikó korában. Az itt-ott már felállított cs. kir. ménekkel való hágatást nemigen kedveli községünk. Először azért, mivel sok időtöltésbe kerül, másodszor mivel elterjedt azon vélemény, miszerint többnyire vén mustracsődörök levén hágatásra kiadva, csikó vajmi ritkán esik utánuk, mi habár megesik is, talán inkább a sok előállított kancáknak tulajdonítható volna. Néha kivételképpen szép csikót is látni az ezer darabot meghaladó községi lovak között, azonban vérre és tartósságra átalában nem utolsó helyen állanak a rékasi tiszta magyar fajú lovak. XXXI. Szőlőmívelés és erdészet a szó szoros értelmében Rékason nem ismertetik. Ami kis füzese van az úgynevezett Kisszögben és uradalmi fűzesben, annak nevendék erdeje, vagy jobban mondva évi nyesedéke jövőben a községház és oskolák fűtésére fog fordíttatni. XXXII. A község átalános figyelmét igénybevett kiadások közé sorozhatok a ménlovazás megyei intézetének épülete, a községi őrök, a községi nagyobb vízimüvek, gátak és hidak satöbbi, melyekre a szokott módon történik a kiadás, tudniillik a községi pénztárból, amelyek tudniillik nem munkaerőt, hanem készpénzkiadást igényelnek, s a már fentebb érintett költségvetés útján előleges felsőbbi átvizsgálat s jóváhagyás mellett a községi pótadó útján behajtatnak. XXXIII. Újoncozás eredménye 1859. mint legközelebbi katonaállítás alkalmával a következő volt, úgymint: első korosztályba kiíratott 32, másodikba kiíratott 10, harmadikba kiíratott 17, negyedikbe kiíratott 13, öszvesen 72 egyén. Azonban az első korosztályból kitelvén az illeték, ebbe adott Rékas 8 legényt, kik közül hét legény a huszárokhoz és egy vétetett a gyalogsághoz, azaz 8 egyén. Felmentetett a cs. kir. sorozóbizottmány által különböző okoknál fogva 6 egyén Végképp alkalmatlannak találtatott 4 egyén Mérték alóli volt 2 egyén Különböző okból ideiglen alkalmatlan volt 2 egyén Nagy számot húzott 7 egyén Meg nem jelent 3 egyén Öszvesen: 32 egyén A többi korosztályok érintetlenül maradván. XXXIV. A községi pénztárak ellenjegyzése időszakonkint részint a cs. kir. adófelügyelőség, részint a cs. kir. közigazgatási szolgabírói hivatal által szokott történni évenként egyszer, vagy néha többször is, azonban ez ideig hiány nem találtatott. XXXV. A község ingó és ingatlan vagyonainak, úgymint földjeinek, épületeinek satöbbi kimutatása a XXI. pont alatt alázattal csatoltatik. Ami a módokat illeti, mik által a mostani jövedelmeket szaporítani lehetne, felette nehéz kimutatni, mivel ezeknek fő té261