Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 23. Kiskőrös mezőváros

9. Kisbócsai pusztabeli birtokrész 1 200 hold — Öszvesen: 22 578 hold 1 106 D öl A kiskőrösi határban úrbéri rendezés 1818. évben hajtatott végre, s legelő iránt elkülö­nözési per most van folyamatban. Van Kiskörösön 70 egész úrbéri telek s jelenleg tekin­tetes megyei úrbéri törvényszék által öszveírt 1032 úrbéri zsellér. Kiskőröst bírják a Wat­tay nemzetség leányágú örökösei: gróf Teleky Auguszta, gróf Teleki Sofia örökei[!], Ku­binyi Ferenc, báró Podmaniczky Karolina, Kubinyi László örökösei, Kubinyi Petronella örökösei, Pázmándy Dénes örökösei, Sárkány József, Sárkány János, Kelemen Antal s tár­sai, Beniczky Márton, Okolicsányi János örökösei, Okolicsányi József örökösej, Szabó János, Veres Pál örökösei, Meskó József örökösei, Markus Antal örökösei, Benedikty Endre, Kovács István, Nagy Ferenc s Szalay Antal. Melyeknek előre való bocsátása után következik. Jegyzéke a községi élet egyes mozzanatai s nevezetesebb eseményeinek Kiskőrös városa részéről I. Kiskőrös város összes népessége tészen a katonaságot leszámítva 7702. Nemzetiségre nézve Vallásfelekezet szerint Magyar 2 473 Ágostai hitvallású 6 870 Szláv 4 947 Helvét hitvallású 78 Római katolikus 472 Izrael [!] 282 Izraelita 282 7 702 7 702 II. Közegészségi állapot. Kiskőrös mezőváros területe kelet, észak és délfelé majd mindenütt homokos, imitt-amott e közt rétes, sipattabb. A nyugot felé eső része lejtősebb, vizenyösebb, növény dúsabb, különös a vízi növényeknek gazdag tárháza. Éghajlata ezen területnek természettani, fizikai, földtani s geognosztikai szerkezetéhez képest kissé válto­zandó, különböző. A legerősebb szárazabb, silányosabb a homokos, mint a vizenyős ré­szeken. A homokos helyeken termő növénytakarmány az állatoknak hasznosabb, tartó­sabban tápláló, keményebb húst adó, mint a vizes helyeken termő. Az elsőben több a táp­anyag, mint az utóbbiban. E földterületen az ivóvíz ritka helyen található, több savakkal és sókkal dúskodó, akik hozzászoktak, egészségesek, idegenek későn, vagy sokára szokják meg undorodás, has­menés és émelygés nélkül. Az úgynevezett sárga víz mindenütt könnyen s fenttaláltatik, legtöbb alkatrésze széksós (soda carbonica), (natrum sulphuricum), kevesebb benne a ke­seranyag (magnesia). Az állatok kedvesebben isszák és nagyobb haszonnal, mint a fehér ivóvizeket. A tenyészet (vegetatio), a telep (Boden) sajátságos szép. Száraz időben jobban meg­tartja a homokos föld a nedvet, mint a könnyen összecserepedző fekete székes föld. Az emberek erős testalkatúak, tűrök, munka és törődés kiállók, honszeretők, nem nemzetgyűlölők. A halálozás rendes időben csekély, száz közül 2—3-ig, járványkor több­199

Next

/
Oldalképek
Tartalom