Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 23. Kiskőrös mezőváros
kevesebb, ahhoz képest, milyen dühöngő a nyavalya. Járványkor a homokos, magosabb helyeken kisebb, mint az alacsonyabb vizenyős, síkos részen. A szaporodás elég nagy, minden évben több születik, mint meghal. A születettekben több a fiúgyermek, mint a leány. Járványkórok e területen: váltóláz, mocsárláz, hagymáz, cholera vagy epekórság. A gyermekeknél: vöreg (scarlatina), kanyaró (morbillus), torokgyík (angina). III. A kiskőrösi lakosoknak első szállítás óta első feladata a földmívelés, de mivel határa területének nagyobb része homokos, gyakran uralkodni szokott szelek által rongáltatik. Annálfogva általános osztályozás nyomán a terméseket nem lehet mindenkor a középszerűség rovatába iktatni, holott az itt való fóldmívelő osztály nekifekszik a munkának egész véres verejtékig, s tapasztalt szorgalmánál fogva nem lehet őt a kitűnő munkások rovatába nem helyezni. A kereskedést illetőleg csupán annyit mondhatni, miszerint a gabona, gyapjú, bőr, bolt s borra nézve a helybeli izraelitáknál van s reájok nézve szerencsésen űzetik. IV. A személy- és vagyonbátorság tűrhető állapotú. A lopás ez évben 6 adta magát elő, egy rablás, mi ezelőtt a városban emberemlékezet óta nem történt. A közbiztonság felett a cs. kir. csendőrség és községi fegyveres őrök vigyáznak. Tűzkiütések alkalmával ekkoráig egy épületnél több nem égett el. Elleni intézkedés a nép szorgalma s elszántságig segíteni készsége rejlik. Van a városnak két nagyobb vízipuskája, 12 bőrvedre, 13 lajtorja és 5 csáklyája. A tűz- és jégkármentesítés két év óta lábra kapott. Van építészeti bizottmány, öt tagból álló, mely minden építéseket megvizsgál, újból építeni szándékozókat terv beadása végett utasít. A házak száma 1434-re megy, egyes telepítvény ez idén három volt. V. A katona-beszállásolás kaszárnyák hiányában házszámsor szerint, a nem használhatókat abból kivetve eszközöltetik s csak a jobb házaknál alkalmaztatik. VI. A községi épületekre a lehető legnagyobb gond fordíttatik, s azokra, amint folytonosan javíttatnak, 464 forint évi kiadásnál több nem szükségeltetik. A községi malom kivételével, melyet felsőbb rendeletek folytán igazítani s javítani nem szabad, mind jó karban vannak. A város épületei egy városházból s ez irányában lévő fogházak, szín s istállóból, két jegyzői, egy orvosi, egy kertészi és végre egy bikaakoli házból s mindezekhez tartozó négy istállókból, nemkülönben kétkerekű szárazmalomból áll, melyeknek leltári összes becsára 8990 forint osztrák értékben. VII. A községi elemi iskolai épületek jó karban vannak, iskola ez évben nem állíttatott fel, s e részben kiadás nem történt. Az iskolák száma három felekezet szerint nyolc. 1. Római katolika iskola tanítói lakkal felállíttatott 1833. évben. Tanoncok száma 40, iskolai gyakorlat tiszta magyar. Tanító, egyszersmind éneklő és harangozó Kelemen Gábor, hitvese született Szántó Anna. A tanító fizetése 95 forint országos iskolai alapítványból, 3 hold kaszáló 1200 • öles, egy hold veteményes kert, 800 a öles kenderföld, tanítóbér semmi. 2. Ágostai hitvallású iskolák e következők: a) Magyar nemzeti fiú- és leány vegyes, 50 éves iskola. Tanoncok száma 80. Oskolai gyakorlat magyar. Tanító Oroszi János, nőtlen. Évi fizetése: szabad lakás, 42 ausztriai forint, 50 pozsonyi mérő rozs, 2 öl kemény-, egy puhafa, két öl szalma, száz font hús, 15 font faggyú, 50 font só, 6 hold szántóföld, 8 hold kaszáló, krumpli- és kenderföld, minden tanítványtól tandíj fejében 12 kr, temetéstől 10 kr. b) Nagyobb fiúké. Iskolai gyakorlat magyar és tót vegyes. Tanoncok száma 103. Iskolatanító, egyszersmind orgonista Zsello Lajos, neje Bindleben Teréz. Évi fizetése: sza200
