Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 13. Dunapataj mezőváros
13. DUNAPATAJ mezőváros [Dunavecsei járás] Dunapataj [Duna-Pataj] szabadalmas mezőváros igen régi hely — hagyomány útján egyidejű a magyarok kijövetelével —, s nevét 81 Pata pogány vezérről származni állítják, ki mint Horváth István kunokról írt Históriájában 82 említtetik, kun vezér volt a magyarok-kali kivándorláskor. Ugyanezen Pata kun vezér nevét viseli Heves megyében Pata mezőváros s a kettő megkülönböztetése végett neveztethetett Duna-Patajnak, mert a Duna folyam mellett fekszik, s csak későbben, minthogy még I. Ferdinánd magyar király által Paksy [Paxi] család részére megújított donatioban is, 1561-ben oppidum 84 Patai említtetik 85 Solt vármegyében, melléknév nélkül. Később a kiejtésfben], sőt az írásban is változtatott a neve, mert már 1652-ben Patha néven fordul elő. A város levéltárában olvasható nemes Veszprémi [Beszprimi] György viceispán úr október 7-én 1661. évben Császár família pörbölyi [Pörből] pusztájuk iránti tanúhallgatási levelében Pathainak írja. így íratik 1688-ban Sőtér Ferenc, Pest-Pilis és Solt vármegyék szolgabírája által. Patainak íratik 1674. július 5-én dunapataj i főbíró, Bot Pál, nemes és nemzetes Keserű János, nemes nemzetes Márkus István, nemes nemzetes Kovács Mihály esküdtek és Nagy Mihály nótárius által kiállított szerződésben. Már 1731. június 2-án Száraz György földesúr így ír: „Isten kelmétekkel pathai bírák." Ugyanaz évről s több évekről a városi jegyzőkönyvekben Patay és Patajnak íratik. Ezekből látható az eredeti Pata név elszármazása a kiejtés és írások által. Szabadalmát a város nyerte, mely dokumentizálható, legelsőbb Zsigmond magyar királytól Eberhard 86 zágrábi püspök s kancellár alatt 1409-ben, uralkodása 22. évében. Később ugyanattól 1435-ben. Ulászló (vagy Lengyel László) magyar királytól Budáról 1449ben. János királytól 1539-ben, amidőn neje Izabella megkoronáztatott. Mindezen privilégiumok azonban I. Ferdinánd és János királyok közt hosszasan folyt pártos háború alkalmával, amidőn Pataj és környéke igen sokat érintetett (melyre a most is látható szelid[i] és szentkirályi földsáncok éberen emlékeztethetnek, melyeknek közelében azon időből arany- és ezüstpénzek találtattak 1849-ben egy dunapataji szántó-vető által, jelesül I. Ferdinánd magyar királyé, Zsigmond lengyel királyé, ki pedig Izabella, János király nője apja volt), elpusztíttattak vagy elvesztek, úgyhogy később 1627-ben II. Ferdinánd által (midőn Bethlen Gáborral tartós békességet köthetett) újíttattak meg, mint ez a mezőváros levéltárában látható feljegyzésből hátrahagyatott következőleg: „In archivo oppidi Pataj in statu neglecto ut copiavi quoque haud possit, inveniuntur in fragmentis. Privilegium Ferdinandi Secundi — Dei gratia Romanor[um] Imperatoriae, Germaniae, Hungáriáé et regis pro parte et ad instantiam praedialium districtus Sárköz, ut pote locor[um] Varajt, Fájsz, Nádudvar, Halom, Pálfölde, Szatmár 87 [Szathmár], Warave, A Pataj helynév valóban a Pata, Pota személynévből keletkezett, melynek jelentése a csagatáj „bota", vagyis „újszülött teve, tevecsikó". KISS 1978,191. Valószínűleg Horváth István: Jászok. I. értekezés. A jászokról mint magyar nyelvű népről és nyilasokról. Pest, 1829. c. munkájáról van szó. Ma Gyöngyöspata. E két helynév eredete valóban azonos eredetű. KISS 1978, 254. Mezőváros. Dunapataj első okleveles említése 1396-ban történik. CSANKI M/315. Alben, Eberhard, medvevári, (?—1419) nemesi horvát család tagja, 1398-tól haláláig zágrábi püspök, 1402— 1404 között horvát bán is. Elképzelhető, hogy másolási hiba miatt Szakmar helyett Szatmárt írt a jelentést készítő. 124
