Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 13. Dunapataj mezőváros
Pataj, Miske, Kisdrág [Kis-Drág] et Drágszél A[nn]o 1627 emanetum; in quo conti nentum in fessa praedecessorum suorfum] divorum olium [ ] rogationum Privilegia est etc." Ezen Ferdinánd alatt megújított s fentebb elöírott privilégiumai a városnak egy ujjnyi vastagságú pergamen könyv alakban, aranyos díszes kiállításban lehettek kiadva, mert azon rongyolt darabok, melyeket a város ereklyeként őriz, kimutatják. Elhagyatott, elrothadt s nagyobb részint elolvashatatlan állását hagyomány útján okozá föld alá elásatása azon időkben, midőn 1686-ban Buda várból a török kiveretvén, dühében a Duna mellékein pusztítva és égetve húzódott vissza, amidőn a mezővárosi levéltár legnagyobb része is felégettetett. Hogy ezen privilégiuma Patajnak miben állott légyen, az nem tudatik. Újabb privilégiumai azon 5 országos vásár tarthatásáról, melyek mai napig is évenként tartatnak, ép és szép állapotban találtva s a városi levéltárban elzártan őriztetve következőleg nyerettek: 1. Oklevél VI. Károly császártól (vagyis III. Károly magyar király) október 2-án, 1725-ben; VI. Károly, Acsádi Ádám veszprémi püspök és Végh Péter aláírásuk alatt. 2. Oklevél II. József császártól december 19-én, 1780-ban; Eszterházi Ferenc gróf és Jablonczi József aláírásuk alatt. 3. Oklevél II. Ferenc római császártól február 18-án, 1793-ban Ferenc; Pálffy [Pálfy] Károly gróf és Nevény Elek aláírásuk alatt. 4. Oklevél II. Ferenc római császártól augusztus 26-án, 1795-ben, mely ezen utóbbi a fentebbiekre vonatkozólag is tökéletes rendezéssel öt vásárt alapít Ferenc; Pálffy Károly gróf és Nevény Elek aláírásuk alatt. 5. Hetivásár tarthatásra hetenként hétfőn s csütörtökön, V. Ferdinánd királytól Böjtelő 25. napján 1847-ben. A városnak földesuránál tűnik fel okiratolhatólag legelső a Paksy [Paksi] család, jelesül komáromi várkapitány, nagyságos Paksy János s Paksy Lajos és Job Paksy, ezeknek donationalisuk I. Ferdinándtól megújíttatva kiadatott, amelyben következő birtokok fordulnak elő: Pakos (Paks) és Bölcske városok, továbbá helységek: Gyapa, Pályi, Magyari, Warava, Kertves, Madocsa, Bikád, Bigacs, Cserit [Cserith], Borgyat és Hódos Tolna megyében, Apostag Fehér megyében, Apostag [Apostagh], Vadó, Zillid [?], Zádor, Géderegyháza [Geeder-Egyháza] és oppidum Pataj Solt vármegyében. Kiadatott Bécsben július 9-én 1561 [-ben]. Az esztergomi káptalanban letett stationalis kelt 1562-ben. A helyszínét a török bírván, nem jelenhetett meg a statuáló bizottmány, hanem meghívattak a szomszéd birtokosok Esztergomba. A Paksy család mint földesuraság családfája levezetöleg, hogy miként ment, az mind a város, mind a legközelebb volt földesuraságok előtt ismeretlen. Elég az hozzá, akár leányág, akár vétel útján, már 1668-ban március 23-án a város elöljárói Szabolcs megyei vicispán, 89 Jármy [Jármi] András úrhoz és vitézlő Nyakas Péter úrhoz intézett levelökben őket mint bizonyos és örökös földesuraikat, úgy címezik, valamint e levél béltartalmában Daroczi Istvánnő asszonyt és nemzetes halai Barkoczi János urat, többek közt panaszkodnak, hogy Daroczinő asszonynak a Barkoczi János részére járó adóból a fenntartottatni rendelt ötven tallérokat azért nem küldhették, mert Eszterházy uroknak Barkoczi [ ] nemes A szöveg fordítása: „Pataj mezőváros levéltárában olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy nem lehetett lemásolni. A töredékes szöveg: II. Ferdinánd kiváltságlevele. Isten kegyelméből római császár, Németország, Magyarország és több ország királya a Sárköz kerület nemeseinek kérésére, úgymint Varajt, Fájsz, Nádudvar, Halom, Pálfölde, Szatmár, Warave, Pataj, Miske, Kisdrág és Drágszél az 1627. évben kiadatott, amely tartalmazza a korábbi kiváltságleveleket." Viceispán, alispán. 125
