Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Horváth Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII–XVIII. században
Gödöllőn. „Nagy ellenkezéssel meg fogtuk, az ellenkezés közben pedig Helységünk lakossai közül edgyet meg lőtt és Nagy Sebben ejtet; az melynek meg gyógyításáért az Borbélynak fizettünk tizen hat német forintokat; a mellyirt kérjük az Tekintetes és Nemes Vármegyét, hogy azon tizenhat német forintokat méltóztassék az Tekintetes és Nemes Vármegye minékünk acceptálni." 254 A tápiószelei nemesség, mint kommunitas, 1732. nov. 6-án jelentette, hogy Gulyás Jakab gonosztevőt elfogta és tömlöcben tartja. A kistarcsaiak 1776-ban a helybeli urasági vendégfogadóban csíptek el egy „Serbolli" ezredbeli szökevény katonát, akit Budán átadtak. 255 PPS vm. 1768. nov. 9-én körlevelet (körözvényt) bocsátott ki, mely szerint Vajda János, másként Horváth István a Gyulai Ferenc regementből való katona, kb. 34 éves, katolikus, köpcös, barna hajú és bajuszú, éles nézésű, magát verseginek mondja, Virág Katával él, akit feleségének nevez, szept. 19-én Túrkevéről az áristomból megszökött egy ingben, nadrágban, mezítláb, hajadonfőtt. A felesége fogságban maradt. 256 Háborús időben a megye a lakosság, az állatállomány stb. kiürítésére is parancsot adhatott. Az első kuruc csapatok 1703. szept. 15-én jelentek meg. a megye területén, Szentmártonkátán. Petrovai László a vm. alispánja 1704. febr. elején a Szentendrei sziget állatállományát akarta elmenekíteni előlük a Duna jobbpartjára. Bodrogi János pócsmegyeri főbíró válasza: „...tsak hogy volna min Marháinkatt által az túlsó részre vinnünk, de bizony magunkis annyira jutottunk N. Uram, hogy majd hideggel kellene meg halnunk, ha kérteink kerítéseit nem égetnénk, mert semmi hajónk nem maradót, az magunk határában pedig itt ben az szigetben semmi nemű fa nincs." 257 A kuruc PPS vm. is 1707-ben eljutott a lakosság kitelepítésének a gondolatáig, a fejedelem akaratából. A részleteiben még nem tisztázott kitelepítési akció a „Duna mellyéki, Pest elei, Vácz elei helységeket és az Katákat" érintette volna. 26 * A békés és közbiztonságosabb időkben a vm. olyan közigazgatási feladatokat is megoldott, mint a Mária Terézia korában elrendelt házszámozás. Ez a fajta házszámozás nem a mai rendszer szerint, utcánként elölről kezdve haladt, hanem valamelyik faluvégen elindulva, kacskaringósan a mellékutcákba betérve, egyetlen számsort alkotott. Végrehajtása, karbantartása ugyancsak a községbírói szervezetre hárult. Kistarcsán — például — a helyettes szolgabíró parancsára 1776-ban a nótárius írta újra a számokat a házakon. 259 III. 5. Hatalmaskodás és erőszak a bíró és társai ellen, büntetésük A községbíró és társai munkájuk végzése során mindig hatalommal bíró és többnyire fegyveres feletteseik parancsait hajtották végre, óhajaikat teljesítették. Az adó és szolgáltatások, az „ajándékok" és egyéb elvárások — kötelező alázat — stb. teljesítésében bekövetkező zavar, hiányosság, de a mértéken felüli követelés elleni tiltakozás is szinte azonnal kiváltotta a büntetést, a megtorlással való fenyegetést, a megtorlást, a hatalmaskodást, a sokféle erőszakot. Különösen a hadsereg tagjai éltek sűrűn a kezükben levő fegyverekkel. Bakos Gábor végvári vitéz kilenc szervitorával együtt 1641. dec. 21. körül rárontott a mácsai György bíró György házára és azt teljesen kirabolta. Vala179
