Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

marty u., Illek Vincze u., Templom u., Városháza. „Menet élén pusztai földmíves elvtársak lesznek ökrös szekerekkel, utána a pusztai valamint a Béla utcai iskola, utána a gyárak, majd a kerület proletárjai négyes sorokban. ... Erdődi meghívja az elvtársakat a gyermekek által tartandó ünnepélyre a népszigetre ..." Az „ökrösfelvonulás" ismertetéséért Erdődi Lipót tanító elvesztette állását, és csak 1923. okt. 6-tól mehetett — saját költségére — más állomáshelyre.

48 Szintén Újpesten az I. sz. leány polgári iskolában Fodor Aladár tanárt humoros „kitétele" sodorta bajba. „Fodor egy ízben az egész testület előtt kijelentette, hogy ha én (a fővádló) a tantestületi szobában ellenforradalmi kijelentést teszek, úgy Fodor a szekrényajtaját kinyitja, onnan a hírhedt igazságügyi népbiztost kiugratja és engem (a fővádlót) letartóztat." E mosolyfakasztó, képletes szavaiért Fodor Aladár tanárt felfüggesztették állásából. Hozzáfoghatott védekező irományai „gyártásához". „A polgári iskolai tanszemélyzet fegyelmi ügyeinek lefolytatására vonatkozólag külön fegyelmi szabályzat nem lévén, Nagyméltóságod hivatali elődje, a fennálló törvényektől eltérően, különleges intézkedéssel, rendeleti úton fegyelmi bizottságot alakított (181.573/1919.) és az ellenem is elrendelt fegyelmi vizsgálat lefolytatására ezen fegyelmi bizottság 1919. évi szeptember hó közepe táján Újpestre kiszállott." Fodor Aladár tanár jól látta, hogy a megfelelő „jogi alap" hiánya kérdésével teljesen felesleges foglalkoznia, s így az eljárás vitathatatlan „törvényességi alapjául" elismerte az „1876: XXVIII.t.c."-t minden vonzatával együtt. Mentségül megemlítette: „... a gyűlést követő félóra múlva egy népgyűlésen 200 tanító és tanítónő minden felkérés nélkül tele torokkal énekelte az International! Hol késik a 200 tanító elleni vádirat?" A miniszter 1923. december hó 15-én felmentette a fegyelmi vétség vádja alól, de ez a határozat aligha kárpótolhatta, mert már 1922. február hó 14-én azt írta a megyei közigazgatási bizottságnak: „... feleségem a különféle izgalmak folytán súlyos idegbajt kapott." „Enyibe" kerülhetett akkor egy, humorosnak szánt megjegyzés.

49 Települése, iskolája válogatta, hogy mi minden képezhette óvónők, tanítók, tanárok „felfüggesztésének" indokát. N. E. tápiószelei tanítónő „bűnlajstroma": „... a kommunista rendszer második felében a helybeli vörösőrség egyes tagjaival barátkozott. ... A vörösőrség vezetőjével ... bizalmas barátságban volt." A „bizalmas barátság" vádjának kivédése érdekében a tanítónő felkereste Dr Herczeg Irma budapesti nőgyógyászt, aki „dokumentálta" ártatlanságát. „Alulírott igazolom, hogy N. E. Tápiószelei állami tanítónőt megvizsgáltam és őt ép szűzhártyával érintetlennek találtam." A doktornő 1919. aug. 30-án végezte el az „ártatlansági vizsgálatot", de a fegyelmi bizottság az illetékes hatóság „papírját" követelte. Következett „vizsgálódni" a nagykátai járás tiszti főorvosa 1920. február 22-én: „Tiszti orvosi bizonyítvány arról, hogy N.E., 25 éves, ág.evang., tápiószelei lakos, állami iskolai tanítónőt megvizsgáltam s megállapítottam azt; hogy a hüvely bemenetnél egy teljesen ép, körkörös szűzhártya van, tehát közösülés nem történt."

50 Ennek a minden reális alapot nélkülöző, embertelen hercehurcának 1920. nov. 26-án vetettek véget, de aligha kötött egyhamar házasságot a tanítónő, mert nagyon vigyáznia kellett a „döntő bizonyítékra". Abban az állásvesztési „sodrásban" kipróbált ellenforradalmár is az állásvesztettek közé kerülhetett. Kunézy Kálmán rákosligeti tanító ellenforradalmár voltát nem „akárkik" igazolták: „Igazolvány. Alulírottak, mint a kommün alatti egyesült pártok központi vezetősége (Fehér ház) igazoljuk, hogy Kunézy Kálmán volt rákosligeti tanító úr, az úgynevezett tanácsköztársaság megbuktatását célzó 443