Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

szervezkedésben a „Berentés" féle csoportban részt vett, fegyverek megszerzésében és elhelyezésében segédkezett: a Peidl kormány megbuktatásában személyesen közreműködött. Budapest, 1922. évi január hó 10-én. Berentés László sk. Dr Csilléry András sk. volt miniszter. Geher Gyula sk. százados. Friedrich István sk. volt miniszterelnök, Damjanovich László sk. a keresztény nemzeti párt fó'pénztárosa, Dr Farkas Tivadar sk. a ker. nemzeti párt titkára, Taszler Béla sk. nemzetgyűlési képviselő, Szoker István sk., Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő, Iványos Gyula sk. m. kir. államrendőrségi főtanácsos, Krivássy Gyula sk., Ilovszky János székesfőv. biztag., a „Fehér ház" akkori tagjai."

51 Kunézy Kálmán tanító konkrét ellenforradalmi cselekedeteit még ebben a helyzetben sem írta le. Azon a tényen nem tudott változtatni, hogy mielőtt ellenforradalmár lett megírta „Proletár" c. versét, amit saját költségén ki is nyomtatott. A nyomdaköltséget sem fedezték a proletárok, alig néhány példány kelt el. Ilyen igazolók, támogatók mellett biztos lehetett sorsának „jobbra fordulásában". A sokszínű, szerteágazó példatárat gazdagította olyan eset is, amikor az érdekelt személy azon kevesek közé tartozott, akik az adott gyűlésen nem voltak jelen, de kollégáik — kik nem óhajtottak funkciót vállalni — egyhangúlag megválasztották a jelen nem levőt, mert az „eredményes" választás után befejezhették értekezletüket. „Nem való, hogy én Erzsébetfalván a tanítói szakszervezet megszervezésében tevékeny részt vettem volna. Ezzel csak az vádolhat, akinek még csak fogalma sincsen az 1918 — 19 években lefolyt szervezkedésekről. Hogy védekezni tudjak az ellenem indított hajszában, kénytelen voltam a kérdést most tanulmányozni. Ennek során megállapítottam, hogy Erzsébetfalván tanítói szakszervezet nem is létezett. ... E gyűlésen én jelen nem voltam. ... A csoport tagjai közé csak később léptem be. ... Meg vagyon róla győződve, hogy kevés ember található, aki semmiféle szakszervezetnek a tagja nem volt. ... Ugyanígy áll a helyzet „bizalmi"-ságommal. ... A gyűlésen részt vevők ... úgy szabadultak e kellemetlen megbízás alól, hogy azt egy jelen nem levőre tolták. ... Vádlóim férfi létükre ... sokkal alázatosabb szolgái voltak az akkor uralmon lévőknek, mint én, s mondhatni túlságban mentek az engedelmességben, most pedig az által igyekeznek elterelni a figyelmet saját tetteikről, hogy engem vádolnak nagy hangon. ... 28 esztendeje szolgálom a tanügyet. Nem volt még rá eset egész működésem alatt, hogy feletteseim valami kifogásolni-valót találtak volna viselkedésemben ... iskolák vezetését bízták rám. Most íme egyszerre kommunista lettem."

52 Boltizsár Zsófia erzsébetfalvi tanítónő 28 év becsületes munkáját hívta tanúbizonyságul. Arra nem gondolt, hogy még le is tartóztatják. Állításainak igazát bizonyította: 1923. február 12-től ismét taníthatott — más munkahelyen. Abonyban a monorihoz hasonló fegyelmi folyamat zajlott le, de valamivel később kezdődött. 1919. november közepén a kecskeméti tanfelügyelőségre jelentés érkezett Veverán István abonyi tanítónak a kommün alatt „viselt" dolgairól: „1. Tantermében a feszület helyére vörös lobogót tűzött. 2. Az iskola falait kommunista jelmondatokkal aggatta tele. Pl.: „Aki nem dolgozik, ne is egyék." stb. 3. Az abonyi szakszervezet legexaltáltabb tagja volt. 4. Még a kommunizmus után is oly nyilatkozatot tett, hogy majd visszajön még a szegény ember világa." Veverán István tanító ügyében a vizsgálat során nyilatkoztak Abony akkori, „számottevő" személyei. Lévay Mihály r. kath. címzetes püspök: „Én a vádpontok egyikére sem tudok választ adni, illetve azok egyikét sem tudom igazolni, mert meggyőződésem szerint azok nem igazak. Veverán István tanítót jó hazafi444