Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949

részeken igen alacsony a szántó aránya. 14 Az 1935-ös felméréskor 40% alatt volt a szántó aránya Bernecebaráti (24,7%), Budakeszi (36,0%), Budaörs (24,7%), Duna­bogdány (33,4%), Ipolydamásd (25,0%), Letkés (33,4%), Márianosztra (27,3%), Nagybörzsöny (19,8%), Nagykovácsi (34,6%), Nagymaros (20,1%), Perőcsény (31,1%), Piliscsaba (30,1%), Pilisszentiván (25,6%), Pilisszentkereszt (15,4%), Pilisszentlászló (12,9%), Pomáz (38,0%), Szentendre (27,8%), Szokolya (22,2%), Verőce (28,7%), Visegrád (6,1%), Zebegény (23,4%) településeknél. 15 Magas erdősültségű ezen kívül még a Gödöllői-dombság északi része, valamint a Duna — Tisza-közi Hátságnak a megyébe nyúló nyugati területe: Csévharaszt, Pusztavacs, Mikebuda, Nagykőrös vidékén. 16 A vályogos dombvidéki területeken a legmagasabb a szántó aránya: Bényén 83,3%, Galgagyörkön 81,2%, Gombán 81,1%, Kartalon 88,1%, Úriban 82,6%, Versegen 87,6%, Zsámbékon 83,7% értékkel. 17 Az alföldi területeken is alapvető a szántó, de a futóhomokos részeken jelen­tős a szőlő aránya. 10% felett van Csemő, Kakucs, Nyársapát, Örkény, Őrszent­miklós, Pilis, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetcsép, Szigetújfalu, Tápiószele helységeknél a szőlőterület aránya. Jelentős szőlővidék még a Cegléd és Nagy­kőrös. A megye területén — a morfológiai — és talajviszonyoknak megfelelően — több gazdálkodási rendszer alakult ki. A hegyvidéki részeken meghatározó műve­lési ág az erdőgazdálkodás volt. A főváros környéki településeken kedvező piaci feltételek hatására igen fejlett zöldség- gyümölcstermelő kertkultúra fejlődött ki. A domb- és síkvidéki területeken a legnagyobb vetésterületű növény a kukorica volt. 18 A homoki gazdálkodásban még a rozs- és a szőlőtermelés dominált, a vályogon pedig a búzatermesztés és az állattenyésztés. A homoki gazdálkodásban még jelentős volt a gyümölcs- és zöldségtermelés. A főbb szántóföldi növénycsoportok vetésterülete Pest megyében 1936-ban és 1948-ban 13 1936 1948 Növénycsoport terület % terület % Gabonafélék 324 332 51,5 285 424 45,8 Kukorica 128 129 20,3 169 314 27,2 Burgonya 48 678 7,7 44 893 7,2 Ipari növények 5 961 0,9 25 224 4,1 Takarmánynövények 91 998 14,6 65 576 10,6 Zöldségfélék 26 200 4,2 27 229 4,4 Egyéb növények 4 830 0,8 4 182 0,7 Vetésterület 630 128 100,0 621 845 100,0 504

Next

/
Oldalképek
Tartalom