Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949

A főbb szántóföldi növények vetésterülete Pest megyében 1936-ban és 1948-ban (az 1948. év sorrendjében) (k. hold) 1936 1948 Növény terület % terület % 1. Kukorica 128 129 20,3 169 314 27,2 2. Rozs 137 495 21,8 125 513 20,2 3. Búza 111972 17,8 102 120 16,4 4. Burgonya 48 678 7,7 44 893 7,2 5. Árpa 57 564 9,1 44 213 7,1 6. Lucerna 25 298 4,0 20 442 3,3 7. Takarmányrépa 20 190 3,2 14 834 2,4 8. Napraforgó 116 0,0 14 208 2,3 9. Zab 17 300 2,7 13 581 2,2 10. Zabosbükköny 13 180 2,1 11 429 1,8 Főbb növények összesen 559 922 88,7 560 547 90,1 A talajféleségek minőségét legvilágosabban a búza és a rozs vetésterülete jelzi.

20 A rozs, bár optimális termőterületei a vályogon lennének, mégis a homokvidékek gabonája lett. Azért, mert igénytelen, a legsivárabb talajon is a búzánál gazdaságosabban termelhető. II. A mezőgazdasági termelés Pest megyében a felszabadulás után A második világháború óriási pusztítást okozott a megyében. Az 1944. őszétől 1945 elejéig elhúzódó harcokban különösen az állatállományt érte súlyos veszteség. Az igaerő 75%-a, a sertésállomány 95%-a, a szarvasmarha-állomány 85%-a, a juhállomány 80%-a, a baromfiállomány 70%-a elpusztult Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarához küldött helyzetjelentése szerint.

21 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Gazdasági Felügyelőségének 1946. március 14-én keltezett jelentése szerint a háborús veszteség (1942höz képest) szarvasmarháknál 73, sertéseknél 85, juhoknál 95%-os volt.

22 A szarvasmarha-állománynál minőségileg nagyobb volt a veszteség, mert zömmel a nagyobb gazdaságok értékesebb állományát vitték el. 1944-ben az őszi vetést csupán 82 900 holdon végezték el, a vetetlen terület 668 736 k. hold volt. Rendkívül fontos feladat volt ezért 1945. tavaszán a vonóerő előteremtése a sürgető talajmunkák elvégzésére. Az elpusztult állati igaerőt helyettesítendő, egyre nagyobb figyelmet fordítottak a talajművelő gépek üzembeállítására. A vármegye területén 1945. áprilisában a 46 db gőzekéből 40 üzemképes állapotban volt.

23 A 800 traktorból 700 volt üzemképes. Az üzemanyag szétosztását maga a főispán irányította a kamarák és a termelési bizottságok segítségé505