Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Szabó Attila: Mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Pest megyében 1945–1949
vei. A szétosztásnál az ügyesebb és gyorsabb járási vezetők többet vettek fel, és így bizonyos egyenlőtlenség keletkezett. Mindenesetre ezekben a hetekben „az egész vármegye területén komoly értelembe vett mezőgazdasági munka" folyt. 24 A hiányzó igaeró't sok helyen kézi erővel pótolták. Az ország területén még folytak a harcok, a megyében jelentős szovjet erők tartózkodtak, ami hátráltatta a munka megindulását. Viszont a szovjet katonai hatóságok az első pillanattól kezdve kölcsön lovakkal és üzemanyaggal segítették a mezőgazdasági termelőmunka megindulását. A szovjet hadsereg állatokat is adott át a megye gazdáinak: Pest megyében 3606 db szarvasmarhát és 3694 db juhot (1946. márciusáig). 25 A termelés zavartalan menetének biztosítása, valamint a termelés színvonalának emelése érdekében a földművelésügyi miniszter 30300/1945. számú, 1945. január 23-án megjelent rendelete kimondta, hogy a községek elöljárósága, a gazdasági elöljáró, a mezőgazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával, a járási gazdasági felügyelők irányítása mellett haladéktalanul termelési bizottságokat kell szervezni a községekben és a városokban. 28 Később — a bizottságok hatékonyságának növelése érdekében — többfokúvá tették (a 22500/1945. F. M. sz. rendelettel) a termelési bizottságok rendszerét: községi, járási, városi és megyei termelési bizottságok működtek. 1947-ben kibővültek az UFOSZ (Újbirtokosok és Földhözjuttatottak) képviselőivel A termelési bizottságok 1949-ben illetve 1950-ben szűntek meg. A helyi bizottságok legfontosabb feladata volt a vetőmag, az üzemanyag, a műtrágya, a védekezőszerek biztosítása, a kézi-, gépi- és igamunkaerő igénybevétele és szétosztása, az ipari növénytermelés szervezése és felügyelete, a gazdák szervezése és tömörítése a termelés érdekében, a termelési hitelek ellenőrzése. Például a Nagykátai járásban a Farmos Község Termelési Bizottsága - többek között — megszervezte, hogy a szűkös igaerő miatt a szántóföldön 39 holdon ásóval, kézi erővel végezték el a talajmunkát 1945. tavaszán. 27 A hiányzó állatokat és gépeket más helyeken is igyekeztek kézi erővel pótolni. 28 Természetesen ennek gátat szabott a háborúban elesett és a hadifogság miatt távollevő tömegek miatti munkáshiány. Ezt növelte az a körülmény is, hogy a földosztással jelentős — addig a munkaerőpiacon munkavállalóként meg-« jelenő — agrárproletár kötötte le parcellája megművelésére munkaerejét. A megfeszített munka eredményeképpen 1945. tavaszán a szántónak csupán 12%-a, és a végére pedig csak 6%-a maradt műveletlen a megyében. 29 Az igavonó állatok és a traktorok számának állandó emelkedése ellenére még 1946-ban is bizonyos megszorításokat alkalmazott a Földművelésügyi Minisztérium. 30 A mezőgazdasági főidény ideje alatt igavonó állatokat és traktorokat csak mezőgazdasági célokra lehetett igénybe venni. Ezen kívül kötelezte a tulajdonosokat, hogy minden kettes ló-, illetve ökörfogattal legalább 20 k. holdat és minden kettes tehénfogattal legalább 10 holdat műveljenek meg. A jelentősen megcsappant állatállomány és vonóerő következtében fellépett trágyahiány miatt igen gyenge terméseredményeket produkáltak a megye gazdaságai 1945-ben. 31 Búzából 5-6, rozsból 4-6, őszi és tavaszi árpából 5-6, zabból 6, kukoricából 6-8, burgonyából 25-50 mázsa volt az átlagtermés. A háborús körülmények miatt műtrágya szinte egyáltalán nem állt a gazdák rendelkezésére. A megye parasztsága nagy segítséget kapott Budapest és környéke munkásaitól a gépek és a mezőgazdasági eszközök megjavításával és gyártásával. 32 Különö506
