Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Egey Tibor: Az állami (törvényhatósági) népművelés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezete a két világháború között
A „legális" működés időszaka — a kezdetek — Az eddig elmondottak alapján meglepő, ugyanakkor nagyon is érthető, hogy az 1925-ben, a Bizottság működéséről megalkotott „új" vármegyei szabályrendeletet, amelyik majdnem szórói-szóra azonos az 1923. évivel, némi habozás után miért fogadta el a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 1925. március végén jelent meg a VKM Népművelési Tájékoztatója. 6 * „Az iskolánkívüli népművelés tartalmi egységének létrehozása és biztosítása érdekében szükségesnek tartottam, hogy a népművelés körébe tartozó ismeretek tárgykörökbe csoportosítva összefoglaltassanak" — írta a Tájékoztató indoklási részében a miniszter. A rendelethez kapcsolódó függelékben a tárgykörökhöz fűződő szakirodalmat is közlik, továbbá megnevezik azokat az intézményeket, egyesületeket, társulatokat, amelyek útbaigazítással, szakfelvilágosítással, szemléltető anyaggal segítik a program megvalósítását. Pest megye a Tájékoztatóhoz külön módszertani, értelmező anyagot állított össze s azt a minisztérium anyagával együtt megküldte mindegyik helyi népművelési bizottságának, továbbá a megye valamennyi elemi népiskolája, gazdasági és polgári iskolája igazgatójának. 67 (Megjegyezzük, hogy a Tájékoztató pedagógiai elemzése külön tanulmányt érdemelne, mert képet ad arról, hogy a húszas évek derekán mi volt az az ismeretanyag, amit az állam a népművelés eszközeivel tartott fontosnak terjeszteni.) A VKM tehát a népművelés szervezetének kiépítése után a munka tartalmát is meghatározta, s az eltelt évek tapasztalata alapján népművelési elképzeléseit rendszerbe foglalta. A Tájékoztató megjelenése azt is bizonyítja, hogy a VKM-ben az Iskolánkívüli Népművelési Központ átszervezésével 1924-ben létrejött népművelési ügycsoport megerősödött. Az ország gazdasági élete a felvett külföldi kölcsönök hatására átmenetileg stabilizálódott. Ennek ellenére a kultusz tárcának még mindig nem volt ereje ahhoz, hogy a bejelentett népművelési törvényt elfogadtassa, illetve, hogy megkísérelje elfogadtatni. Mégkevésbé tudta elérni azt, hogy költségvetését igénye szerint felemeljék — ezért több pénzt, mint eddig, központi erőből nem tudott a hazai népművelésre fordítani. A törvényhatóságok anyagi hozzájárulására tehát változatlanul számítania kellett. A szabályrendeletekre azért is szükség volt, mert a fennálló törvények értelmében az alispán, illetve a vármegye csak közgyűlési határozat birtokában cselekedhetett, különösen pénzügyi kérdésekben. Az eltelt három esztendő Pest megyei gyakorlata egyértelműen bizonyította, hogy a Bizottság csak nevében önálló, gyakorlatilag nemcsak, hogy mindenben végrehajtja a VKM elképzeléseit, hanem őszintén támogatja is a minisztérium munkáját, sőt vele egyetértésben több területen, mint kezdeményező lép fel. A minisztériumnak — mint majd később látni fogjuk — egyelőre rejtetten, de az is a szándékában volt, hogy a népművelési törvény megalkotása ügyében maga mellé állítja a törvényhatóságokat. Mindezek alapján érthető, hogy a vármegye közönsége által 1925. december 1-én elfogadott megyei népművelési szabályrendeletet* 8 1926. május 2-án a miniszter megkötéssel bár, de jóváhagyta. „Az 1925. évi 17.000. sz. VKM rendelet, nemkülönben ez a tárgyban kiadandó kormányhatósági rendelkezések szigorúan szem előtt tartandók" — írta a miniszter. Változatlanul nincs szó semmiféle engedményről sem, vagy kompromisszumról. Az engedély voltaképpen csak udva474 i
