Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

ben, gondatlanság az őrzésben és kezelésben, kényelmesség az átadásnál, amikor ennél is, amannál is visszamaradt valami: mind ez vesztére volt a vármegyei iratoknak"

9 Különösen hányatott volt a hódoltság évtizedei alatt Pest-Pilis-Solt vármegye iratainak sorsa. A jegyzőkönyvek hiánya miatt a megye székhelyének változásait sem tudjuk minden esetben nyomon követni. 1638. április 14-től — az első fennmaradt jegyzőkönyv időpontjától kezdődően — azonban legalább a megye székhelye biztossá válik. Ekkor a vármegye üléseit rendszeresen Füleken tartotta. III. Ferdinand 1655-ik évi IV-ik decrétuma lehetővé tette a megye lakosainak, hogy panaszaikkal, sérelmeikkel mind a füleki, mind pedig a szécsényi várban székelő hatóságokhoz fordulhassanak. Forrásaink tanúsága szerint a XVII. század folyamán megyei közgyűlések voltak Losoncon, Gácson, majd a felszabadító háborúk után Pesten, Kecskeméten, Nagykőrösön és Budán is.

10 A vármegye 1689-ben házat vásárolt Budán az Úri utcában, a várbeli városház szomszédságában. A megszámlálhatatlan hányódás után ide került — viszonylag védett elhelyezésre — a megye levéltárának a viharos esztendők után megmaradt csonka anyaga. Pest-Pilis-Solt vármegye XVII. századi jegyzőkönyveiben ugyanis már határozott nyomait találjuk az iratvédelemnek, a megyei archívum létezésének. Iratvédelemre vonatkozó intézkedéseket rögzítenek már a legkorábbi évekből fennmaradt vármegyei jegyzőkönyvek is. így az 1657. február 8-án tartott generalis congregatio a lemondott Laszkáry János megyei nótárius helyébe Libercsey Ferencet választotta meg, egyidejűleg a vármegye jegyzőkönyveit és iratait lepecsételve átadták neki.

11 A március 8-án tartott megyei sedria arról hozott határozatot, hogy levelet kell írni Laszkáry János nyugdíjas jegyzőnek, hogy a nála maradt jegyzőkönyveket és iratokat haladéktalanul küldje el az alispánnak.

12 Laszkáry azonban nem siethetett a visszaküldéssel, mert az 1657. június 7-én tartott sedria újból sürgeti a jegyzőkönyvek és irattöredékek („literalia fragmenta") visszajuttatását.

13 Libercsey Ferenc vármegyei jegyző halála után az 1661. október 21-én tartott sedria a megyére maradt jegyzőkönyveket és más iratokat megőrzés céljából átadta az új vármegyei jegyzőnek.

14 Az 1662. április 17-én tartott generalis congregatio pedig már kifejezetten utalt a megyei levéltár használatára: a Besztercebányára küldött követek útibeszámolóit és a tárgyalásokról szóló aktákat elhelyezték a megye „conservatorium-"ában.

15 A „conservatorium" elnevezést azonban nem alkalmazták következetesen, mert 1664-ben a nádor levelét az „archívum "-ban tették le.

16 A XVII. század közepén már határozottan kivehető a vármegyei levéltár kialakításának igénye. A vármegyei levéltár legkorábbi említésekor, 1657. december 13-án elrendelték, hogy a Pest-Pilis-Solt vármegye levéltárában található, Nógrád megyére vonatkozó irattöredékeket Nógrád megyének át kell adni. Az iratok kikeresése Pápay János megyei jegyző és három társa feladata volt.

17 1666. június 5-én delegációt küldtek Zólyom megyébe, hogy az ottlévő, a vármegyére vonatkozó jegyzőkönyveket és töredékeket („fragmenta") visszahozzák.

18 A levéltári anyagok összekeveredésének oka nyilvánvaló: a felvidéki megye területén működő menekült megyei igazgatás iratait együtt őrizték. A XVII. század közepén Pest-Pilis-Solt megye levéltára Murány várában volt. Az 1664. január 16-án tartott közgyűlésen követeket küldtek Wesselényi Ferenc nádorhoz — aki a megye főispánja is — azzal a kéréssel, hogy a megye jegyzőkönyve és levéltára továbbra is Murányban maradhasson.

19 („Protocollum et Archívum Comitatus".) Ez azonban természetszerűleg 45