Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Böőr László: A Pest Megyei Levéltár két évszázada

nem lehetett tartós, mert az archívumban ó'rzött iratokra a megyei hatóságok működése során szükség volt és így hamarosan felmerült azoknak az állandósuló megyei székhelyre, Fülekre való szállítása. így 1666. december 16-án felszólították a megyei jegyzőt, hogy a vármegye iratait és irattöredékeit tartalmazó ládát adandó alkalommal hozza el Murány várából, és ezért jutalmat is ígértek neki.

20 A „conservatoriumnak" nevezett levelesláda elhozatalára 1667-ben került sor, amikor a nádor is a murányi várban tartózkodott.

21 Az 1676. július 8-án Füleken tartott gyűlésen (generalis congregatio et sedes sigillatoria) pedig határozatot hoztak, hogy a vármegye iratai között még meglévő Nógrád, Heves és Külső-Szolnok megyékre vonatkozó irattöredékeket a nevezett megyéknek átadják.

22 Az 1678. július 9-én tartott generalis congregatio pedig elrendelte, hogy a zavaros idők miatt („ob moderatum statum turbulentum") a vármegyének Csemniczky Gáspár jegyzőnél lévő iratait („Acta, protocolla et Fragmenta") Fülek várában kell elhelyezni.

23 A kialakuló, fejlődő archívumot 1682. június 5-én súlyos veszteség érte: a megye székhelyéül, archívumának őrzőhelyéül szolgáló füleki várat a törökök az ostrom után felgyújtották, így az itt őrzött iratanyag nagyrésze elégett. Az értékes iratanyagnak csupán egy kis része menekült meg, amelyet Csemniczky Gáspár jegyző menekített meg. Csemniczky ezt követően az iratokat magánál tartotta, a zavaros időkben biztonságosabbnak látta azok sorsát saját iratai között.

24 A felszabadító harcok után lassan szilárdult meg a közigazgatás. Ezt mutatja, hogy csupán az 1689. június 13-i Kecskeméten tartott particularis congregatio tartotta szükségesnek megidézni Ráday Gáspár volt alispánt, Csemniczky Gáspár volt jegyzőt és — Csemniczky utódját — Gyürky István volt jegyzőt abból a célból, hogy a megye jegyzőkönyveit, leveleit, levélíró szerszámait, s minden regestát és írott dokumentumot adjanak át.

25 Az 1689. november 21-i generalis congregatio pedig Csemniczky Gáspárnak — ki a vármegye levéltárát vagy jegyzőkönyvét (archívum seu Protocolon) az elmúlt években vezette — szolgálataiért és e levéltár megőrzéséért 300 rajnai forintot fizettetett ki.

26 A vármegye székhelye 1689-ben Budára került, majd 1691. után fokozatosan Pesten állandósult a közigazgatás működése. Székház céljára Budán és Pesten is tartottak fenn házakat.

27 A levéltárat kezdetben a budai házban helyezték el, Vériéin János István alispán felügyelete alatt. A szokatlan elhelyezést az 1689. november 21-én tartott generalis congregatio azzal indokolta, hogy a jegyző Laczkovics István lakóhelye a vármegyén kívül van, és így a levéltárat őrizni nem tudja. A levéltár kulcsa azonban változatlanul a jegyzőnél volt, az alispán a levéltári ládákat lepecsételve, lezárva őrizte. (Archívum Comitatense apud vicecomitem Verlein Budae depositum sigillo Notariali obsignatur..")

28 1696-ban vásárolták meg székház céljára a mai Pest Megyei Tanács épületének telkét, Pachner János hadi comissarius házát,

29 amit az 1697-es beköltözés követett. Forrásaink között nem találunk ugyan említést róla, de nagy valószínűséggel itt helyezték el a levéltár ládáit is. Bár az archívum elhelyezése ezekben az esztendőkben is gondot jelentett, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a megye levéltári anyagának összeszedésére, együtt-tartására. 1692. októberében az elhalt Verlein István alispán fiától kérték be a levéltár részére az apjánál lévő iratokat,

30 majd 1696-ban felhatalmazták a vármegye új jegyzőjét, hogy egy szolgabíró és egy esküdt kíséretében hozza el a vármegye jegyzőkönyveit a korábbi nótáriustól, Laczkovics úrtól.

31 A mind nagyobb jelentőségre szert tevő Archívum számára a hódoltság korabeli évtizedek, háborús események tehát komoly veszélyt jelentettek. így összegzi 46