Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

aztán a miniszter súlyosbított. „Panaszolt tanítónő javára több irányban kedvező vallomást tettek az általa tanúként kivatkozott Paczolay Győző, Tóth Imre, Szat­máry István, Túlik Péter, Földváry József, Tyukodi Jenő és kiknek vallomása ab­ban foglalható össze, hogy Nagy Katalin kommunista irányú tevékenységet nem fejtett ki, a kommunizmus mellett a tantestületi gyűléseken nem nyilatkozott, az iskolai leltárt és iratokat nem vette át, kijelentvén, hogy a kommunizmus rendszere úgy sem tart sokáig, minek bolygatni a régi rendet és mint szellemi iskolai vezető mindössze két vagy három tantestületi ülést tartott. Igaz, ugyan, hogy az iratok­hoz csatolt tantestületi jegyzőkönyvek tartalmából megállapítható, hogy az iskola­vezetői kirendelést önként vállalta, az iskolában való imádkozást beszüntette, a hazafias költemények és királyinkról szóló olvasmányok mellőzését rendelte el, de minthogy a felsőbb hatóság e rendelkezésének tényleges végrehajtását sem nem ellenőrizte, sem nem kívánta annak végrehajtását és mert mint iskolavezető a volt igazgatótól még az irattárat sem vette át, s az igazgatót működésében nem gátolta és nem befolyásolta és mert Földváry József tanú vallomásából megállapíthatólag beteg nem volt és mégis szabadságra ment . . . " 27 A felfüggesztések bejelentésének ténye nem minden esetben jelentette azt, hogy a felfüggesztett személy megkapta fizetésének egy vagy kettő harmadát. „Nóvák Béla soltvadkerti plébános iskolaszéki elnök engem Pekárdy Ödön solt­vadkerti tanítót felfüggesztett állásomból... és az ötödik hónapja egy fillér fizetést sem vehettem fel." A plébános úr igen gyorsan cselekedhetett, előre felkészülhetett rá, mert Pekárdy Ödön tanító 1919. december hó 11-én írta levelét a miniszternek, s így reálisan elképzelhető, hogy augusztus hó elején sem kapott fizetést, Pekárdy Ödön tanító: „Felfüggesztésem a kommunizmussal hozza összefüggésbe. Ügyesen használja fel a kitűnő alkalmat. . . hogy nyakamat tekerje — kenyeremtől meg­fosszon. Az érseki hatósághoz írt jegyzőkönyvből idézik vádakat, melyek nem a kommunizmus alatt, hanem 6-7 év előtt történtek". A plébános „vádjainak" lényege: — a tanító gyakran járt kirándulni egy zsidó-tanyára, ahol „színésznőkkel és ifjú zsidó gavalérokkal szórakozott." Pakárdy Ödön tanító megjegyzése: „Igen, 6-7 év előtt történt — hogy Itvasburger Tibor földbirtokos vacsorára hívott, részt vettünk a vacsorán vagy 20-an, közöttük volt 2 színésznő is. Az az én privét ügyem." — a plébános legsúlyosabb „vádja" a kommunizmussal kapcsolatos: „Pe­kárdy Ödön tanító a közművelődési osztálynak tagja volt." Azt nem tette hozzá a plébános, hogy Soltvadkerten a közművelődési osztályt 12 tanító alkotta. „Két gyűlésen voltam, amikor egy szót nem szóltam." 28 Nem maradt ügyirat az ügy befejezésére vonatkozóan. Az nem valószínű, hogy a mi­niszter Pekárdy Ödön tanítót visszahelyeztette állásába, de az igen, hogy megkapta fizetése harmadát, és az azonnali hatályú felmondást, mert Pekárdy Ödön tanító alaposan tévedett, amikor azt hitte: azzal vacsorázik, akivel akar. Fördős Zoltán falubeli kollégájának az azonnali állásvesztés „hivatalból ki­járt", mert: „.. . vörös lobogó alatt vezette ki a tanulókat, ott az internacionálét velük elénekeltette, miután maga elszavalta Petőfinek „Akasszátok fel a királyo­kat" c. költeményét ... " 29 433

Next

/
Oldalképek
Tartalom