Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

aztán a miniszter súlyosbított. „Panaszolt tanítónő javára több irányban kedvező vallomást tettek az általa tanúként kivatkozott Paczolay Győző, Tóth Imre, Szatmáry István, Túlik Péter, Földváry József, Tyukodi Jenő és kiknek vallomása abban foglalható össze, hogy Nagy Katalin kommunista irányú tevékenységet nem fejtett ki, a kommunizmus mellett a tantestületi gyűléseken nem nyilatkozott, az iskolai leltárt és iratokat nem vette át, kijelentvén, hogy a kommunizmus rendszere úgy sem tart sokáig, minek bolygatni a régi rendet és mint szellemi iskolai vezető mindössze két vagy három tantestületi ülést tartott. Igaz, ugyan, hogy az iratokhoz csatolt tantestületi jegyzőkönyvek tartalmából megállapítható, hogy az iskolavezetői kirendelést önként vállalta, az iskolában való imádkozást beszüntette, a hazafias költemények és királyinkról szóló olvasmányok mellőzését rendelte el, de minthogy a felsőbb hatóság e rendelkezésének tényleges végrehajtását sem nem ellenőrizte, sem nem kívánta annak végrehajtását és mert mint iskolavezető a volt igazgatótól még az irattárat sem vette át, s az igazgatót működésében nem gátolta és nem befolyásolta és mert Földváry József tanú vallomásából megállapíthatólag beteg nem volt és mégis szabadságra ment . . . "

27 A felfüggesztések bejelentésének ténye nem minden esetben jelentette azt, hogy a felfüggesztett személy megkapta fizetésének egy vagy kettő harmadát. „Nóvák Béla soltvadkerti plébános iskolaszéki elnök engem Pekárdy Ödön soltvadkerti tanítót felfüggesztett állásomból... és az ötödik hónapja egy fillér fizetést sem vehettem fel." A plébános úr igen gyorsan cselekedhetett, előre felkészülhetett rá, mert Pekárdy Ödön tanító 1919. december hó 11-én írta levelét a miniszternek, s így reálisan elképzelhető, hogy augusztus hó elején sem kapott fizetést, Pekárdy Ödön tanító: „Felfüggesztésem a kommunizmussal hozza összefüggésbe. Ügyesen használja fel a kitűnő alkalmat. . . hogy nyakamat tekerje — kenyeremtől megfosszon. Az érseki hatósághoz írt jegyzőkönyvből idézik vádakat, melyek nem a kommunizmus alatt, hanem 6-7 év előtt történtek". A plébános „vádjainak" lényege: — a tanító gyakran járt kirándulni egy zsidó-tanyára, ahol „színésznőkkel és ifjú zsidó gavalérokkal szórakozott." Pakárdy Ödön tanító megjegyzése: „Igen, 6-7 év előtt történt — hogy Itvasburger Tibor földbirtokos vacsorára hívott, részt vettünk a vacsorán vagy 20-an, közöttük volt 2 színésznő is. Az az én privét ügyem." — a plébános legsúlyosabb „vádja" a kommunizmussal kapcsolatos: „Pekárdy Ödön tanító a közművelődési osztálynak tagja volt." Azt nem tette hozzá a plébános, hogy Soltvadkerten a közművelődési osztályt 12 tanító alkotta. „Két gyűlésen voltam, amikor egy szót nem szóltam."

28 Nem maradt ügyirat az ügy befejezésére vonatkozóan. Az nem valószínű, hogy a miniszter Pekárdy Ödön tanítót visszahelyeztette állásába, de az igen, hogy megkapta fizetése harmadát, és az azonnali hatályú felmondást, mert Pekárdy Ödön tanító alaposan tévedett, amikor azt hitte: azzal vacsorázik, akivel akar. Fördős Zoltán falubeli kollégájának az azonnali állásvesztés „hivatalból kijárt", mert: „.. . vörös lobogó alatt vezette ki a tanulókat, ott az internacionálét velük elénekeltette, miután maga elszavalta Petőfinek „Akasszátok fel a királyokat" c. költeményét ... "

29 433