Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

lakásom folyosóján beszélt zavaros összefüggésben férjem és a többiek kihallgatásáról, hogy senki sem vallotta be az ellenforradalmárok neveit és hogy egy pénzügyó'rt felakasztottak, ami ugyan nem volt igaz . . . Rosszakaratú rágalom tehát az, hogy énekelve mulattam, mikor férjem és a többiek ilyen helyzetben voltak.... Férjem 1/2 12 órakor jött ezeste haza s ... mondta el, hogy Szamuelly revorverrel fenyegetve akarta úgy őt, mint a többieket kényszeríteni, hogy a lefolyt ellenforradalomban kik vettek részt, de nem árulta el senki ezek neveit... A férj ellenforradalmárok érdekében tanúsított tette kevésnek bizonyult Csó'ry Piroska tanítónő kollegái egy részének „énekelt" állítása mellett. Idegállapotát megviselhette ez az ellentmondásos helyzet: „Az 1920. október 30-án megtartott helyszíni tárgyaláson azért nem jelenhettem meg, mert az odavaló utazásomkor idegrohamot kaptam ..." 1923. február 12-án kelt levelében a következőkről értesítette a miniszter: „A tanítónőnek állásba való visszahelyezése iránt nem intézkedem, mert B/Iista során már végelbánás alá vonatott. "

u Igaz Józsa tanítónő — a saját fegyelmi vizsgálata során — szintén tett vallomást a „nótázásról", a Dunavecsén 1921. december hó 14-én kelt jegyzőkönyv szerint: „. . . Igaz Józsa . . . megjegyzi, hogy ők nem mulattak, hanem csak daloltak. Más alkalommal is megtették ezt, mégpedig Szigethy Gyula, Kurby Gábor és Szomor Károly társaságában, akik pedig köztudomás szerint ellenforradalmárok voltak. Megjegyzi, nem tudta, hogy Számuelli a községbe érkezett..." A büntetés elkerülésében az sem segített, hogy nem Szamuellyékkal hanem a „köztudottan" ellenforradalmárokkal „nótázgattak". A nótaszó „elvi előjelét" tagadták, de a nevetést Igaz Józsa 1920. aug. hó 28- án írtlevelében is beismerte: „. . . az ellenforradalom napján, mikor a vörösök bejöttek és a falu népe rohanva, jajveszékelve jött felénk. Igaz, a nagy lármára mi is kijöttünk, és meghallva, hogy egyik a másik után kiáltozzák, hogy ott maradt a papucsom, a kendőm, erre elmosolyogtuk magunkat."

25 Erzsébetfalván Csákány Etelka óvónőt a ráckevei Kovács Sándor igazgatótanító sorsával bizonyos mértékig azonos helyzettel „ajándékozták" meg. „. .. az erzsébetfalvi áll. elemi iskolák gondnokságának tagjai egyértelműleg kinyilatkoztatják, hogy nem azonosítják magukat az elemi iskolai gondnokság f. é. szeptember hó 4-én kelt 176/1919. számú ... beadványukkal, mely szerint Csákány Etelka ellen kommunista magatartása és viselkedése miatt fegyelmi vizsgálatot kérnek... " Nehéz lenne utólag megmondani, hogy ki vagy kik voltak Csákány Etelka óvónő „jóakarói", de elég messzire hajlandók lehettek elkerülni az egyenességet és tisztességet, ahogyan ezt a gondnokság 8 tagjának aláírásával ellátott jkv. is bizonyította : „A szóbanforgó feljelentésről csak a mai napon értesültünk." (t.i.: az iskolagondnokság 8 tagja). A jegyzőkönyvet, amiből a fenti idézetek valók, 1919. december hó 17-én Erzsébetfalván írták.

26 Kiskunhalason Nagy Katalin tanítónő szinte „kitörő örömmel" fogadhatta a minisztertől 1922. február 22-én — kapott a „felmondási dömping" közepette — egészen „enyhe" büntetését: „... saját költségén más állomásra való áthelyezéssel és fizetésemelkedésének egy évre való megvonására szóló büntetéssel sújtom ..." Nagy Katalin ref. vallású, 34 éves, hajadon tanítónő kollégái, a kiskunhalasi polgármesteri hivatalban 1921. ápr. hó 22-én felvett jegyzőkönyv állítása szerint, határozottan kijelentették, hogy Kiskunhalason a Tanácsköztársaság után ötös bizottság vizsgálta a tanítók Tanácsköztársaság alatti magatartását. E bizottságot a gondnokság hozta létre, s 1919. aug. hó 22-én már ülésezett. Az alábbiak alapján a megyei közigazgatási bizottság 1922. jan. hó 27-én csak dorgálásra ítélte, amit 432