Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Pásztor Mihály: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottságának pedagógus fegyelmi ügyei a Tanácsköztársaság után

Erdődi Mihály 33 éves, Tököl községhez tartozó Szilágyi-telepen dolgozó ta­nítónak viszont 1922. július hó 19-én kelt „elmozdító" határozatot kézbesített a posta, mert: „.. .a Szilágyi-telepen 1919. április elején gyűlésen mint a munkásta­nács tagja és jegyzője a kommunizmust dicsőítette." 22 Lajosmizsén szomorú napokat élhetett 1919. augusztusától Buday Aladár tanító és családja. Budayné Cserh Stefániát 1920. évi aug. hó 1-én saját költségére más állomáshelyre való áthelyezésre ítélték. „Buday Aladárné vétkessége abban nyilvánul, hogy nem vonult vissza kötelességéhez híven mindentől, amit elkerülhe­tett volna ... "Tehát: semmi érdemlegeset nem tudtak „bűnéül" felróni ennek a büntetlen előéletű tiszteletben álló, 42 esztendős, több gyermekes családanyának, azonkívül, hogy férje a lajosmizsei direktórium elnöke volt. Az ügy aktái között csak 1920. és 1921-ben felvett jegyzőkönyvek találhatók. Lajosmizsén keltezték az 1920. május hó 18-án felvett jegyzőkönyvet: „Buday Aladárné előadja: Hegedűs tanító nekem halálos ellenségem ő hurcoltatott el engem, hogy lakásomba bekül­tözködhessen ... nevezett tanító második megveretéssel is megfenyegetett, ha a la­kást neki át nem adom.. . . Mihlovics Ernő előadja, hogy tiltakozom úgy a magam, mint pedig a többi gyanúsított iskolaszéki és tantestületi tagok nevében, hogy a mi befolyásunkra verték volna meg vagy vitték volna el Buday Aladárt és nejét. ... mert mindenféle rendfenntartó szerv már jegyzékszerű feljegyzéssel bírt az ő tevé­kenységükről." Már korábban említést nyert, hogy az ügy aktái közt nem szerepel­tek az adott ügyben 1919-ben keletkezett iratok. Ilyen akták — feltehetően — 1920­ban sem lehettek az „ügydarabhoz" csatolva — amiről Mihlovics Ernő jól informált lehetett — mert ennek tudatában nyugodtan tiltakozhatott, hiszen a lajosmizsei is­kolaszék augusztus vagy szeptember hónapban kelt jelentése nem lehetett köztük. Ugyanis arról „elfeledkezett" nyilatkozni a tiltakozásában, hogy a miniszter kör­rendeletére Lajosmizsén készült avagy nem jelentés. Ezt pedig — bizonyára — nem véletlenül „felejtette el". „Érdekes" beismerést tartalmazott a vármegyei közigazga­tási bizottság ülésének 1921. febr. 10-én keltezett jegyzőkönyve: „... mert terhelt a letartóztatása, megverettetése s hosszú felfüggesztésben lételével a terhére rótt cselekményeket immár eléggé megbűnhődte." 23 Kár, hogy a bizottság tagjai közül — a „szilárd törvényes rend" alapján állók közül — senki nem vállata, vagy ítélte el egy 42 éves asszony „szilárd jogi alapon" történő megveretését, kínzását. A fegyelmi eljárás, majd a tanítói állás elvesztése néha még az inkább ellen­forradalmi beállítottságúakat is sújtotta. Bánhidy Gyuláné, született: Csőry Piroska dunavecsei áll. elemi iskolai tanítónő ellen 1919. november hó 13-án rendelték el a fegyelmit, mert énekelt azon az estén, amikor Szamuelly Dunavecsére érkezett, valamint: „Igaz Józsa és Begedy Béla kommunista érzelmű tanítónő ill. tanító kar­társaival állandó jóviszonyban állott ..." A személyi kapcsolat kérdését azonnal meg lehet érteni, ha tudjuk, hogy Igaz Józsa tanítónő Csőry Piroska egyik közeli rokonának 18 éves lánya, aki Csőry Piroskáéknál lakott. Az „énekszó" jelentette a bonyolultabb dolgot. Ugyanis ugyanabban az időpontban hangzott fel az énekszó Csőry Piroska tanítónőéknél — ami egyébként minden este felhangzott, mert a fia­tal unokahúg énekelt — amikor Szamuellyék Dunavecsére érkeztek. „.. .sejtelmem sem volt arról, hogy Szamuellyék megérkeztek Dunavecsére, én csak akkor tud­tam ezt meg, amikor úgy este 10 óra körül bejött hozzánk Désy István azzal, hogy nem tud lefeküdni, mert meg van ijedve — elmondotta, hogy Szamuellyék jöttek meg este 9 óra körül, sokukat elfogtak s beterelték őket a községházára, — köztük a férjemet is. ... Körülbelül félóra múlva jött Jeges István községi szolga ... a 431

Next

/
Oldalképek
Tartalom