Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Héjjas Pál: Iparigazgatás és iparszervezés Pest megyében a dualizmus első évtizedeiben

Már szó volt róla, hogy az ipartestületek bizonyos ügyekben az első fokú iparhatóság teendőit látták el. A tanoncok, tanonciskolák és a segédek ügyei tartoztak ide. Eszerint az ipartestületek vezették a tanonclajstromokat, előttük kötötték a tanoncszerződéseket, Ők felügyeltek az iparosok és tanoncok közötti viszonyra, figyeltek arra, hogy az iparosok teljesítik-e a tanoncok iránti kötelezettségeiket, végül a tanoncbizonyítványokat is az ipartestületek állították ki. A segédek lajstromait is ők vezették, munkakönyvet állítottak ki, ügyeltek az iparosok és segédek közötti viszonyra, s a köztük felmerülő vitás kérdésekben döntöttek. Ezeket a hatósági funkciókat természetesen csak az ipartestületekhez tartozó iparosokkal szemben láthatták el, a többiekre nézve ezekben az ügyekben továbbra is az első fokú iparhatóság volt az illetékes. Az ipartestületek tehát csak korlátozott hatósági funkciókat láthattak el, de az iparigazolványok, iparengedélyek, telepengedélyek kiadása, továbbá kihágások esetén az eljárás lefolytatása az iparhatóság feladata maradt. Említés történt már az ipartestületek alapszabályairól. Az alapszabály az alábbiakat tartalmazta: — az ipartestület címe; — az ipartestület célja; — a hatósági feladatok; — a tagok jogai és kötelességei; — díjak; — az ipartestület szervezete; — a közgyűlés és a testületi elöljáróság feladata és jogköre; — a testület vezetőinek, tisztségviselőinek (elnökség, jegyző, pénztárnok, számvevő, ügyész) feladata és megválasztásának módja; — a testületi vagyon, és az ezzel kapcsolatos vagyonkezelés; — a felügyelet (az iparhatósági biztos feladata); — a békéltető bizottság és működése; — a testület feloszlatásának módja. Az iparosok és a segédek, illetve tanoncok között keletkezett súrlódások, viszályok rendezésére az ipartestület kebelén belül békéltető bizottságokat hoztak létre. A békéltető bizottság iparos és segéd tagokból állt. Az iparosok a testületi elöljáróság tagjai voltak, a segédeket pedig egy, az iparhatósági biztos által összehívott ülésen választották meg az ipartestülethez tartozó iparosok segédei. A bizottság segéd tagjait egy évre választották. Az iparosok és a segédek egyenlő arányban voltak képviselve a békéltető bizottságban, melynek elnöki tisztét az iparhatósági biztos töltötte be, jegyzője pedig az ipartestület jegyzője volt. Az ügyeket a következő eljárás szerint intézték. A békéltető bizottság először megkísérelte a feleket kibékíteni, majd ennek sikertelensége esetén szótöbbséggel döntött az eléje kerülő ügyekben. A bizottság elé került ügyekről hozott határozatokat jegyzőkönyvbe foglalták. A határozatokat szükség esetén az iparhatóság hajtotta végre. A békéltető bizottság a fellebbezés kizárásával hozta meg döntését, s ha valamely fél nem volt megelégedve a határozattal, jogában állt 8 napon belül rendes bírósághoz fordulni, de ezzel nem gátolta meg a határozat végrehajtását. A bizottság hatáskörébe az alábbi ügyek tartoztak: az iparosok és segédszemélyzetük között felmerülő vitás kérdések, melyek a munka- vagy tanviszony megkezdésére, folytatására, vagy megszűnésére, annak tartalma alatt fennálló köl413