Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)
Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860
(az „élő és holt" gazdasági felszerelés) mértékét. Ezen előkészítő munkák végeztével ' állították össze a jegyzőkönyvet, melyet a bizottság tagjai hitelesítettek. 109 Az átadás megtörténte után, 1851 decemberében érkezett meg a püspök Vácra. Roskoványi Ágoston püspök központosító rendelkezései és részvétele a birtokkormányzatban 1848 után az állami alkalmazottak, értelmiségiek közül főleg az uradalmi tiszteket és ügyészeket a munkanélküliség fenyegette, „akik közül többeket részben fölöslegesekké tett az úrbéri viszonyok eltörlése, illetve a belőlük folyó perek megszűnése, részben pedig, ha különben volna is rájuk szükség, alkalmazóik kénytelenek szélnek ereszteni, — egyszerűen jövedelmeiknek a jobbágyfelszabadítás következtében végbement csökkenése miatt". 110 A fenti okok következtében „a tisztek egy részén pánikhangulat lett úrrá" 111 , melyet jól szemléltet a prefektusnak a püspökhöz írt leveléből egy részlet: „Ami pedig csekélységemet illet, erre nézve, hogyha talán M(éltosá)godnak bennem tökélletes bizodalma nintsen, egyedül tsak arra kérem alázatosan M(éltósá)godat, hogy ez esetben legalább tsak addig, még másutt leendő illendő alkalmazásom végett gondoskodhatok, csekélységemet egészen kenyér nélkül hagyni ne méltóztassék. Mert én M(éltósá)gos Uram, mint uradalmi szokás, szegény legény vagyok s e mellett család atya, ki egyedül hivatalom után keresem mindennapi kenyeremet.. ." 112 Az aggodalomra azonban — legalábbis egyelőre — nem volt ok, hiszen a püspök 1851. június 21-én kelt, a prefektusnak címzett levelében elrendelte, hogy hivatalában, további intézkedésig, mindenkit meghagy, de ugyanakkor el is várja, hogy „ezen uradalomnak tisztjei és hivatalnokai állásuk fontosságát jól felfogva..., kötelességeik teljesítésében mindenkor jó példával előmenni; úgy hivatalaikban hűségesen, pontosan és az uradalom javára eljárni fognak". 113 A püspök néhány fontosabb, főleg a gazdálkodást érintő ügyben is intézkedett. Felhívta a prefektus figyelmét, hogy az úrbéren kívüli maradvány- és irtványföldek birtokosait, mivel azok megtagadták a szekeres és gyalognapi munkát, „nem politikus, de törvény útján" késztessék szolgálatuk teljesítésére. Ugyanekkor közölte, hogy a majorsági erő fejlesztéséről később szándékozik intézkedni, mert „a költségek kiállítására a kisajátítási és eladandó szőllőkből bejövő pénzösszegekéről még nem kapott tájékoztatást. Ebben a levélben engedélyezte a főtisztnek, hogy a volt uradalmi tömlöc épületét a helybeli járásbíróság részére haszonbérbe kiadja. 114 A püspök által 1851. július 23-án Egerben keltezett és a prefektusnak címzett levelében utasításokat adott, melyek főként az alkalmazottak számának csökkentését célozták. Megszüntette a be nem töltött írnoki állásokat (főtiszti, kasznársági, kulcsársági és váci ispánsági), akik feladatát a két központi írnoknak — két fizetéses és két fizetés nélküli — kellett ellátnia. Fölöslegesnek tartotta az ügyészi hajdú és három csősz megtartását is, akiket szintén el kellett bocsátani az uradalom szolgálatából. Egyúttal rendelkezett néhány, a gazdálkodást érintő kérdésben is: birkák eladásáról szóló szerződést hagyott jóvá, pálinka és bor vételére adott engedélyt, a Naszáli (Naszály) kőbánya használatát engedte át az „álladalomnak", sürgős intézkedést kért a püspöki palota helyreállítására és az uradalmi pénztár „szükséges készpénzzel" való ellátását írta elő. 115 359
