Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860

•. I. Az uradalom birtokai és a birtokszervezet (1848-1860) „Az uradalom — Max Weber szerint — piacra termelő kapitalista nagygazdaság, amely vagy kizárólag állattenyésztésre, vagy kizárólag földművelésre, vagy a kettő kombinációjára épül."

18 A fenti meghatározásban a hangsúly a gazdálkodás mikéntjére és céljára esik. Hiányzik belőle a birtokok munkaszervezetére, kormányzatára és igazgatására vonatkozó minősítés. Az 1848 előtti magyarországi nagybirtokok munkaszervezetére viszonylagos alacsony színvonal volt jellemző, mely alig haladta meg a jobbágybirtok gazdálkodási szintjét. A nagy terjedelmű, látszólag nagyüzemi termelést folytató birtokok sem jelentettek sokszor többet jobbágyüzemek, kisüzemek összegénél.

19 Ez alól kivételnek csak a saját kezelésbe vett majorsági földek számítottak, melyeknek nagysága azonban nem volt számottevő korszakunkban. A jobbágyfelszabadítás előtt a nagybirtok fő feladata az adóztatás megszervezése, a termény- és munkajáradék beszedése, majd ennek következtében a növénytermesztés és állattenyésztés felügyelete volt. Az uradalomnak a püspök és az egyház kiadásait kellett fedezni. A piacra termelés szempontjai kevésbé érvényesültek, ezért a váci püspöki birtokokon a fogyasztói szükségletek domináltak, emiatt a gazdálkodás háztartás jelleggel bírt. * A váci püspökségnek korszakunkban 18 helységben voltak birtokai, melyek — a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt — összességükben kerekítve 38.578 holdat (1200 négyszögöles) tettek ki.

20 (A továbbiakban mindig 1200 négyszögöles holddal számolunk. A birtokokat ispánságokra (kerületekre), egy számtartóságra és öt, illetve 1860-tól hat ispánságra (Lásd az 1. és 2. sz. mellékletet!) osztották fel. Nagyobb önállóságot (kifizetési jogot) kapott az alpári számtartóság, mivel messze esett az uradalom központjától. 1847-ben még Rékas is ispánsági székhely volt, de kamarai rendeletre az alpári számtartó kezelésébe került.

21 Az alpári számtartósághoz 3.767 hold 431 négyszögöl, a váci ispánsághoz 10.249 h 939 négyszögöl, a nógrádihoz 6.329 h 1068 négyszögöl, a kálióihoz 4.815 h 801 négyszögöl, a püspökhatvanihoz 7.904 h 441 négyszögöl és a veresegyházihoz 3.930 h 496 négyszögöl, valamint Alsónémedihez 1.580 h földterület tartozott. Mivel a tagosítások során az alsónémedi birtok 1858-ban megnagyobbodott, s a Váctól távol eső birtokot majorsági művelés alá akarta vonni az uradalom, ezért 1860-ban itt is ispánságot állítottak fel.

22 Az 1851—1860 közötti időszakban csak ez a lényeges változás történt a birtokkormányzat rendszerében. A váci püspökség birtokait egy központból, Vácról irányították. A birtokközpont megválasztásában elsődleges szempontként vették figyelembe a püspök állandó tartózkodási helyét, pontosabban a püspöki székhely hollétét. Másodlagos szempontként az egyes birtoktestek földrajzi fekvése jött számba. Váctól mintegy 35—40 km-es sugarú körben volt található a birtokok többsége, kivételt csupán 347