Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860

Guta, Kösd, Szántó és Berkenye voltak a püspökség Nógrád megyei birtokai. 1406ban szerezték meg Pest megyében Hartyántés Némedit. 1523-ban a váci püspök birtoka volt Solt és Mogyoród is.

6 Egy 1529-ben készült összeírás szerint a következő javadalmakat bírta a váci püspökség: Rékas, Alsó-Alpár, Üllő, Nagy-Némedi, Felső-Tarcsa, Szada, Mogyoród, Veresegyház, Püspökhatvan, Kalló, Alsósáp, Nagybercel.

7 A 16. század második felében Zrínyi Miklós által elperelt 16 faluból álló, összefüggő tolnai birtokokat vesztette el a püspökség.

8 A 143 évi török hódoltság után 1684-ben költözik vissza végleg püspök a váci székhelyre. Nemcsak a hódoltság következtében érték károk az egyházmegyét, hanem 1697-ben is, amikor az újszerzeményi bizottság előtt okiratok híján nem tudta igazolni Tolna és Somogy megyei birtokainak, valamint Kisnémedi ésVáchartyán helységek birtokjogát.

9 1713-ban — a váci káptalan visszaállításakor, 1701-ben már 12 község egyházi tizedjövedelmének átengedése után — a püspökség a káptalan részére még átadta Vác város adóinak 1/8 részét, Kis-Vác 1/9 részét, Bércei, Üllő és Rékas jövedelmeinek felét, egész Szügy pusztát, egy kúriát, borházat és a bordézsmát Vácon.

10 Althann Mihály Frigyes váci püspök 1726. október 15-i jelentése szerint „a püspök javadalmazása a p(üspö)ki uradalom jövedelmeiből és tizedekből áll. Utóbbiak termény-, bor-és báránytizedek... Földesurasága Vác városára és kb. 17 lakott falura terjed ki, s kb. ugyanannyi, a néphiány miatt lakatlan birtokra."

11 1742-ben új egyezséget köt a püspökség a káptalannal, mely alapján a káptalan kapta meg Vác jövedelmeinek 1/8 részét és az egész üllői birtokot; Vácot ekkor osztották fel püspöki és káptalani városra.

12 Esterházy Károly gróf váci püspök 1761. december 31-i keltezésű jelentésében így írt a püspökség anyagi helyzetéről: „A p(üspö)ki jövedelem a birtokok hozamából, kilencedekből és tizedekből áll... Minthogy a jövedelem főként terményekből áll — kivéve a p(üspö)ki uradalomtól kapott cenzust, továbbá a dunai vámot és átkelőhelyet, amit évente bérbe szoktak adni ... A p(üspö)ki uradalom Vácból és 20 lakott faluból áll, miután Althann Károly alatt egy elhagyott falu katolikusokkal benépesült, és kb. u(gyan)annyi praediumból."

13 1785-ben újból összeírták a püspökség jövedelmeit. E szerint Pest vármegyében Vác város 7/8 része, Püspökhatvan, Szilágy, Galambos, Szilágy és Szór pusztákkal, Veresegyház, Szada, Mogyoród, Kistarcsa, Alsónémedi, Rékas és Alpár, valamint a váci Szór és Szentjakab puszták; Nógrád vármegyében Verőce, Szende, Berkenye, Nógrád, Borsosberényke (Borsosberinke), Kösd Kernend pusztával, Alsósáp és Kalló helységek, valamint Kalló, Naszál (Naszály), Katalina (Katalin), Gyada, Udvarhely, Alsópenc és Magyalos puszta voltak a püspökség birtokai.

14 A váci püspökség, jövedelmét tekintve, a közepes nagyságú egyházmegyék közé tartozott. A birtokok bevételeiből és az egyházi tizedből eredő jövedelem — ez utóbbi szoros összefüggésben állt az egyházmegye területi és a plébániahálózat nagyságával — tíz százalékát 1769-től (előtte csak tíz évenként beszedett) be kellett fizetni a „cassa parochorum"-ba, a lelkészi pénztárba, és csak meghatározott összeget használhatott fel a püspök az egykori benefíciumok bevételeiből.

15 A már korábban említett 1785. évi összeírás szerint a birtokok utáni földesúri jövedelem 67.626 ft 50 kr volt, az egyházi tizedből 20.100 ft 24 kr származott; az összes jövedelem 87.726 ft 4 kr-ra rúgott. A 33.774 ft 76 kr kiadás levonása után 53.950 ft 48 kr tiszta nyeresége maradt az uradalomnak.

16 A 19. század első felében végrehajtott kamarai összeírás alapján a püspökség jövedelmei 60.000 vft-ot tettek ki, melyből évente 20.000 vft-ot fizettek be a helytartótanácsi pénztárba.

17 346