Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Horváth M. Ferenc: Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848–1860

HORVÁTH M. FERENC Központosító törekvések a váci püspöki uradalom igazgatásában 1848 -1860 BEVEZETÉS 1848 a világi és az egyházi birtokok életében is döntő változást hozott. A megrázkódtatás, ami ekkor érte az uralkodó osztályt, mély nyomokat hagyott a feudális társadalomban. A jobbágyfelszabadítás és a papi tized eltörlése, mely váratlanul és felkészületlenül érte a világi és az egyházi nagybirtokokat, arra késztette a birtokosokat, hogy a megváltozott körülményekhez, lehetőségekhez a lehető legjobban igazodjanak és hatalmukat, gazdasági erejüket továbbra is fenntartsák. Képes lesz-e egy egyházi nagybirtok arra — kamarai birtokként bizonyos fokig korlátozott lehetőségekkel —, hogy megcsappant jövedelmei ellenére önmagát és a püspökséget fenntartsa; sikerül-e létrehozni életképes nagyüzemet birtokainak halmazából? Milyen változásokat okoz a birtokszervezetben és a birtokigazgatásban az a folyamat, melynek során a váci püspöki uradalom birtokai egy részén a majorsági gazdálkodást fejleszti tovább? E kérdésekre próbálunk választ adni, elsősorban nem a gazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó forrásanyagra támaszkodva, hanem inkább azoknak az adatoknak az összegyűjtésével és feldolgozásával, melyek a birtokok kormányzatára és szervezetére, vagyis a felépítményre vonatkoznak.

1 * A váci püspökség birtokainak egy része hegyes területeken fekszik (Nógrád megyében), melyek dél felé haladva dombos vidékbe mennek át, végül belevesznek a Duna—Tisza köze egyre csökkenő magaslataiba. A dombvidéken és a DunaTisza köz hátságban ritkás, ligetes erdők vannak, de mivel a vidék nagy folyók árterületeinek számít, általában jól termő öntésföldek találhatók itt.

2 A váci egyházmegye alapításáról keveset tudunk, valószínűleg I. István alapította királyi és hercegi uradalmak területén. A püspökséget a szomszédos egyházmegyékből hasították ki, így jött létre sajátos formában az egyházmegye Nógrád, Visegrád, Fejér, Csongrád és Szolnok vármegyék egy részéből.

3 A püspökség első birtokai Tolna megyében (Tolna, Oldán, Kemence, Ettei, Ebes), Szolnok megyében Rékas és Csongrádban Álpár voltak.

4 Később I. Géza király adományozott a püspökségnek a nógrádi várbirtokokból és a Pest megyei hercegi birtokból földeket, melyekkel biztosította az egyházmegye gazdasági alapjait.

5 A Hunyadiak korában Vác vára és városa, Nógrád vára és környéke, Verőce, Kalló, Cső (Csővár), Sáp, 345