Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok - Pest Megye Múltjából 7. (Budapest, 1990)

Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848–1867 között

,,a' Megyében lakó népfajok nyelvi szüksége, vallás, 's egyéb körülmények igényeire. .." tekintettel alakította ki. Figyelembe vette többek között a népességszámot, lehetó'leg nemzetiségi járások kialakítására törekedett, a járási tisztviselők kötelességévé tette a járási székhelyen való állandó tartózkodást,

42 azaz a helybenlakást. A járás székhelyét is gondosan választotta ki, hogy a járáshoz tartozó községek a székhelyről egy nap alatt is meglátogathatók legyenek. Mindezen szempontok alapján az alispán által benyújtott tervezeteket módosítva Pest megye területét 17 járásra osztotta fel. Pest megye „igazgatási tekintetben" „ideiglenes" járásai a következők: 1. Szentendrei járás, 10. Nagyabonyi járás, 2. Budaörsi járás, 11. Nagykőrösi járás, 3. Ráckevei járás, 12. Alsónémedi járás, 4. Váci járás, 13. Solti járás, 5. Gödöllői járás, 14. Kecskeméti járás, 6. Bagi járás, 15. Kiskőrösi járás, 7. Monori járás, 16. Kalocsai járás, 8. Nagykátai járás, 17. Hajósi járás. 9. Ceglédi járás. A járások, azaz „kerületek" népességét, nemzetiségi megoszlását, valamint a szolgabírák és segédeik nevét és székhelyét tartalmazza a mellékelt I. sz. táblázat.

43 Szentiványi Vince 17 szolgabírót és 10 szolgabírói segédet nevezett ki. A személyzet többsége már eddig is töltött be tisztséget, a rendelkezés csak megerősítette működésüket. E hivatalosan szervezett állásokat továbbra is magyar nemzetiségű középnemesi családok értelmiségi tagjai tölthették be, természetesen politikai felfogás tekintetében nem voltak az elmúlt időszak „kompromittáltjai". A járási szolgabírák, ha nincs saját lakásuk, lakbért kapnak vagy megyeijárási középületet bocsátanak szolgálati lakásként rendelkezésükre. A hivatali eskütétel napjától a megyétől havonta kapnak fizetést. Utazási és írószerellátási költségeiket megtérítik. Személyes felelősséggel tartoznak a szolgabírák minden hivatalos eljárásukban, sőt a melléjük beosztott segédek működéséért is felelősek. Kötelezte a rendelkezés Pest megye szolgabírák, hogy az intézkedésekről hivatalos naplót vezessenek, amely alapján felelősségre vonhatók.

44 A szolgabírók többségének rendes évi fizetése 800 Pft (kivétel a szentendrei és az alsónémedi járás, ahol 900 Pft), a segédszolgabíráké pedig évi 500 Pft. A szolgabírák ezenkívül még évi 200 Pft fuvarozási (úti) és évi 100 Pft-nyi irodai átalányösszeget kaptak fizetésükhöz. így tehát 1.100 — 1.200 Pft között keresettel rendelkeztek évente, amelyet még esetleg megemelt a lakbérül kapott évi 150 Pft.

45 Egy újabb, véglegesnek szánt, de végül is csak ideiglenes megyei közigazgatási szervezet felállítására 1850. elején került sor. Szentiványi Vince kerületi főbiztos 1850. február 9-én kelt 1891. számú leirata tartalmazta az új megyei beosztást. Pest megye területét közigazgatási tekintetben 3 részre osztották. Ugyanebben az időben került sor a törvénykezési szervezet kiépítésére is. A területek kijelölésekor Szentiványi ismét figyelembe vette a közlekedési, népességi és távolsági 304